35 milliárd forint profittal zárta az idei első félévet a K&H, ebből 35,8 milliárd forintot hozott a bank, a biztosítás pedig 800 millió forint veszteséggel rontotta a mérleget.

Lehetett volna ez több is: nem véletlen volt az eredményt bemutató sajtótájékoztató első mondata az, hogy a kormányzati intézkedések negatív hatása ellenére sikerült stabil eredményt elérni. Az extraprofitadó a banknak 33,4 milliárd forint kiadást jelentett, a biztosítónak 5,7 milliárdot. Ha ehhez hozzátesszük a bankadó a kamatstop miatti kiesést is, akkor az jön ki, hogy 51,8 milliárd forint pluszkiadást jelentettek a cégnek a kormányzati intézkedések.

A cég a bevételeit 125-ról 156 milliárd forintra növelte – vagyis 25 százalékkal, az infláció fölött. A működési költségei eközben 93-ról 111 milliárd forintra emelkedtek.

A K&H-nak 815 ezer ügyfele van Magyarországon, ez egy év alatt 5 százalékos növekedés. Az év első felében 297 milliárd forint új hitelt helyeztek ki, de ennek a megoszlása kettős: a vállalatoknál 30, a magánszemélyeknél 3 százalékkal nőtt a hitelállomány.

A magas kamatok miatt a lakáshitelezés szinte leállt nemcsak a K&H-nál, hanem az egész országban, ez látszik ezeken a számokon is. 2023 második negyedévére már a teljes magyar hitelpiac és ezen belül a K&H is stagnálásba ment át.

A lakossági hitelkereslet az első negyedévben drasztikusan visszaesett. Arról a mélypontról azóta már egy kicsit felélénkült, de még mindig nem érte el a 2022 végi szintet. A tavalyi második negyedévben 77 milliárd forint új hitelt helyeztek ki, az idei elsőben 23 milliárdot, a másodikban 38 milliárdot. A jelzálog- és a babaváró hiteleknél volt a legnagyobb visszaesés, a személyi hiteleknél kevesebb.

A babaváró hitelek felvételének szigorítása után valószínű, hogy 2025-től a tavalyi hitelezési szint felét sem fogják elérni. A csoknál ennél is durvább, 80-90 százalékos visszaesés jöhet.

A banknál ennek ellenére úgy számolnak, hogy nagyon nagy baj nincsen. Érdemben akkor romlana a portfólió, ha sokan lennének munkanélküliek, vagy ha a cégek tömegesen dőlnének be, de egyelőre erről nincs szó. Nehezebb a helyzet, mint volt egy éve, de a cégek nem leépítésekkel próbálnak spórolni.