A kormánypropagandában december előbb van, mint szeptember
Szeptember óta nő a reálkereset – a foglalkoztatáspolitikai államtitkár szerint ez a decemberi (januári) minimálbér-emelésnek is köszönhető.
Szeptember óta nő a reálkereset – a foglalkoztatáspolitikai államtitkár szerint ez a decemberi (januári) minimálbér-emelésnek is köszönhető.
A torz adórendszer sokat segít abban, hogy aki sokat keres, az a tőkejövedelmei révén még gazdagabb lehet.
A februári 14 százalékos emelkedés még a tavalyi folyamatokat tükrözi, a bérdinamika fékeződik, elkerüljük az ár-bér-spirált, kommentálta az ING elemzője a keresetekre vonatkozó friss KSH-adatokat. Az építőiparban átlag feletti a növekedés, az állami szektorban a pedagógusbérek húzták fel az adatokat.
Öt foglalkozásból négyben nem követte a béremelés az inflációt tavaly, az elmúlt négy év drágulásával viszont általában lépést tartottak a fizetések. 18 olyan szakma volt, amelyben 2023-ban nőtt az átlagkereset egymillió forint fölé, és egy maradt, ahol még a 200 ezret sem éri el. Azt is megnéztük, hol keresnek legjobban a pályakezdők, hol lehet a korral előrehaladva sokkal jobban keresni, és persze megmutatjuk, melyik az a három szakma, amelynek a művelői még több pénzt kapnak, mint a parlamenti képviselők.
Januárban már csak 3,8 százalék volt az infláció, a reálkereset jó eséllyel 10+ százalékkal nőtt. Ehhez képest a kiskereskedelmi forgalom csak stagnált.
Ugyanolyan drága az élet Magyarországon, mint máshol, de közben fele vagy harmadakkora a jövedelem.
Összevetették a mediánkereseteket.
Két minimálbér-emelés hatása is megjelenik a decemberi kereseti statisztikákban, a 2023 januári, illetve a 2024 januárjáról előre hozotté.
Az infláció lassulásának köszönhetően decemberben már több mint 10 százalékkal magasabb volt a reálkereset, mint egy évvel korábban. Az év egészét tekintve azonban a reálkereset közel 3 százalékkal esett vissza. Egy közepesen kereső magyar 2023-ban 312 ezer forint nettót vitt haza.
A vállalkozások továbbra is munkaerőhiánnyal küzdenek. Kevés a megfelelő munkaerő, ráadásul a munkavállalók bérigényei irreálisak a cégek lehetőségeihez képest. A vállalatok 70 százaléka 5-15 százalék közti bérfejlesztést hajt végre idén.
Az EU-s szabályokból lényegében semmiféle jelentős minimálbér-emelési kényszer nem következik. A szakszervezetek mindenesetre szükségesnek látják a minimálbér felzárkóztatását, és ebben jó eséllyel partnerre találnak a gazdaságélénkítésben utazó kormányban.
Felmérték, hogy keresnek a fizikai dolgozók. Egy év alatt közel ötödével nőtt az órabérük, amiben szerepet játszott a minimálbér-emelés előrehozatala is.
Hiába kevesebb most a munka az építőiparban, a díjak csökkenése idén sem várható.
Milyen a magyar középosztály? Igencsak szomorú képet kapunk, ha a népszámlálásból és a jövedelmi statisztikákból próbáljuk erre összerakni a választ: aki már nem nélkülözésben él, és probléma nélkül ki tud fizetni egy egyszeri váratlan kiadást, az gyakorlatilag ott van a társadalom közepén. A nyelvtudás vagy a diploma nem alapkövetelmény, és arról is csak a középosztálybeliek egy szűk rétege álmodozhat, hogy egy 2000 után épült házban lakjon.
A fővárosi és községi nettó átlagkeresetek között több mint 100 ezer forint van.
Súlyos szakmai hibát követ el, aki összeveti a NAV-adatokat a KSH-adatokkal.
A dolgozói és a munkáltatói oldal egyeztetésein egyre hangsúlyosabb szerepet kap egy olyan, 2024-től 2027-ig tartó stratégia, amely szerint összeolvadna a minimálbér a garantált bérminimummal, a dolgozók szakképzettségét pedig ágazatonkénti bértarifa-rendszerrel honorálnák.
20 százalék fölötti drágulás, 16 százalékot közelítő béremelkedés – így nézett ki a június a magyar dolgozók számára.
Közel 14 százalékkal nőttek a keresetek márciusban, az alacsony infláció mellett a reálkereset közel 10 százalékkal volt magasabb.
Ugyan alacsony a munkanélküliség, de sokan szeretnének magasabb fizetésért váltani.