Hiába a januári béremelések, a magyarok csak nem akarnak vásárolni

2024. januárban a kiskereskedelem forgalmának volumene a nyers és a naptárhatástól megtisztított adatok szerint egyaránt 0,6 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakihoz képest – írja jelentésében a KSH. Az élelmiszer- és élelmiszer jellegű vegyes üzletekben 0,2, az üzemanyag-kiskereskedelemben 4,6 százalékkal nőtt, a nem élelmiszer-kiskereskedelemben 0,9 százalékkal kisebb lett az értékesítés naptárhatástól megtisztított volumene.

Az élelmiszer-kiskereskedelem 76 százalékát adó élelmiszer jellegű vegyes üzletek értékesítési volumene 1,0 százalékkal emelkedett, az élelmiszer-, ital-, dohányáru-szaküzleteké 2,1 százalékkal csökkent.

Az eladások volumene a gyógyszer-, gyógyászatitermék-, illatszerüzletekben 8,0 százalékkal nőtt, a könyv-, számítástechnika-, egyébiparcikk-üzletekben 5,5, az iparcikk jellegű vegyes üzletekben 6,4, a textil-, ruházati és lábbeliüzletekben 8,1, a bútor-, műszakicikk-üzletekben 8,2, a használtcikk-üzletekben 8,4 százalékkal kisebb lett.

A kiigazított adatok szerint a kiskereskedelmi forgalom volumene nem változott az előző hónaphoz viszonyítva.

Ezek meglehetősen pocsék adatok, különösen annak tükrében, hogy jellemzően a január a béremelések hónapja, különösen idén: a minimálbér és a garantált bérminimum emelését már decemberben élesítette a kormány, vagyis az érintettek már januárban emelt fizetéseket kaptak.

Továbbá az infláció a vártnál nagyobb mértékben lassult, januárban 3,8 százalék volt. A januári kereseti statisztikákat még nem tette közzé a KSH, ugyanakkor biztosra vehető, hogy a reálkereset 10+ százalékkal volt magasabb, mint egy évvel korábban. Vagyis a kiskereskedelmi forgalom lényegében stagnált, holott a reálkereset jóval magasabb volt.

A kormányzati gazdaságpolitika egyik kiemelt célkitűzése idénre a gazdasági növekedés felpörgetése – ehhez azonban arra is szükség lenne, hogy a háztartások fogyasszanak.