Jól hangzik, hogy 19 százalékkal nőtt az átlagkereset egy év alatt, de hiába, ha közben az infláció 21 százalékos volt, a reálkereset 2020. szeptemberi szintre esett vissza – áll a KSH most kiadott, októberi adataiban.
A garantált bérminimum 14 százalékkal nő. Január 1-től a bruttó minimálbér 232 ezer forint, a garantált bérminimum 296 400 forint lesz, ha a megállapodást aláírják.
A régiós nettó minimálbéreket összehasonlítani lehetetlen, a sok különféle kedvezmény miatt a nettó Magyarországon 133 ezer és 200 ezer forint között bármi lehet. A bruttó minimálbérek esetében tény, hogy a romániai magasabb, mint a magyarországi. A 2023-as bértárgyalások alapvetően nehezen haladtak, a kormányátalakítás sem gyorsíthatja a folyamatot.
Az inflációval korrigálva annyit érnek most a fizetések, mint 2020 végén. A teljes állásban dolgozó magyarok fele visz csak haza 285 ezer forintnál többet havonta.
A nettó átlagkereset pedig 342 900 forintra jött ki ugyanebben a hónapban a Központi Statisztikai Hivatal számítása szerint.
Látványosan nőtt az átlagkereset, de szinte minden növekedést eltüntetett az infláció.
Látványos a bérek emelkedése, de ahogy az infláció száguld, alig érnek valamivel többet a fizetések, mint tavaly ilyenkor.
A hivatalos adatok szerint 15,9 százalékkal nőtt a nettó átlagkereset egy év alatt.
Egy év alatt 18,5 százalékkal nőtt a nettó, 17,5 százalékkal a bruttó átlagkereset.
Az átlagkereset 58 ezer forinttal alacsonyabb, ha nem csak azokkal számolunk, akiknek a fizetését a KSH beveszi a kereseti adatokba - kalkulált a GKI. Az országban óriási területek vannak leszakadóban, Budapest még jobban elhúz a többi helytől.
Euróban számolva a magyarországi munkaerő az egyik legolcsóbb az unióban. A vállalkozásoknak 2021-ben egy órára lebontva 10,4 euró volt a munkaerő-költségük, ebből 8,4 eurót tettek ki a bérek és bérjellegű juttatások. A munkáltatói terheket valóban jelentősen csökkentette a Fidesz, ám a munkavállalók bérterheit nem, ráadásul az állam fő adóbevételi forrása az áfa lett.
Miközben az év eleji fizetésemelések és a minimálbér-emelés, valamint a rendkívüli munkaerőhiány miatt óriásit ugrott az átlagkereset, a reálkereset csak 5,4 százalékkal magasabb, mint amilyen tavaly ilyenkor volt.
Az 500 ezer forintot közelítette a decemberi bruttó átlagkereset. Az év egészében 8,7 százalékos volt a béremelkedés, de a reálkereset csak 3,4 százalékkal nőtt, akkora volt az infláció.
Főként az állami alkalmazottak béremelései miatt nagyot nőtt az átlagkereset, de az infláció miatt a reálkereset nem sokkal lett magasabb.
8,5 százalékkal nőttek a keresetek 2021 októberében – számolt a Központi Statisztikai Hivatal. A költségvetési szférában már csak pár ezrelékponttal volt nagyobb a béremelkedés, mint az infláció, az év első tíz hónapjában 3,7 százalékkal nőttek csak a reálkeresetek.
A Fidesz felépítette a munkaalapú társadalmat, mert segélyből valóban nem lehet megélni. Épp csak a munkaerőpiac nem működik jól, egyszerre van jelentős munkanélküliség és munkaerőhiány, az állami szektorban pedig bérválságot bérválság követ.
Egy év alatt 7,9 százalékkal nőttek a bérek, nagyrészt az állami fizetésemelések magyarázták a növekedést. A szokásosnál jóval nagyobb infláció miatt a reálbérek csak 4 százalékkal nőttek.
Vállalati csődökhöz és elbocsátásokhoz vagy a jólét növekedéséhez vezetne a minimálbér jelentős emelése? Attól függ, milyen feltételekkel sikerül meglépni. Már tárgyalnak a munkáltatók a kormánnyal.
Az egészségügyben tavaly kifizetett rendkívüli juttatás miatt 3,5 százalékkal nőttek a keresetek idén júniusban.
A bruttó átlagkereset 440 600 forint, a nettó 293 ezer volt áprilisban, mindkettő 10,1 százalékkal magasabb, mint egy évvel korábban. A magánszektorban a fizetések kisebbet nőttek, mint a költségvetési szerveknél, utóbbit egyebek mellett az orvosi béremelés dobta meg.
