KSH: Közel 7 százalékkal kevesebbet érnek a fizetések, mint egy éve
Hiába nőnek a fizetések, az infláció elviszi az emelkedést.
Hiába nőnek a fizetések, az infláció elviszi az emelkedést.
Az elmúlt évek gazdasági sikereiben nagy szerepe volt a forint leértékelődésének, ennek köszönhető, hogy a magyar munkaerő az egyik legolcsóbb az EU-ban. A külföldi munkavállalók bevonzásához azonban erős forintra és régiós szinten versenyképes fizetésekre van szükség.
Sokkal kevesebbet érnek a fizetések, mint egy évvel korábban.
Most először számolta ki a KSH úgy a kereseti adatokat, hogy a legkisebb cégek dolgozóit nem hagyta ki. A teljes állásban dolgozó magyarok fele 294 ezer forint alatt keres, az infláció pedig úgy száguld, hogy a reálkereset 7,6 százalékkal visszaesett.
Vármegyének azt hívják, ahol sokkal kevesebbet keresnek, mint Budapesten – hangozhat az új definíció.
Hiába nőtt az átlag- és a mediánkereset is majdnem 19 százalékkal decemberben, ha eközben az infláció már akkor is a 25 százalékot közelítette.
Hiába nőtt 563 ezer forintra a bruttó átlagkereset, a béremelést elvitte az infláció.
Még a gazdagabb vidéki megyék fizetései sincsenek a budapesti bérek közelében sem.
Jól hangzik, hogy 19 százalékkal nőtt az átlagkereset egy év alatt, de hiába, ha közben az infláció 21 százalékos volt, a reálkereset 2020. szeptemberi szintre esett vissza – áll a KSH most kiadott, októberi adataiban.
A garantált bérminimum 14 százalékkal nő. Január 1-től a bruttó minimálbér 232 ezer forint, a garantált bérminimum 296 400 forint lesz, ha a megállapodást aláírják.
A régiós nettó minimálbéreket összehasonlítani lehetetlen, a sok különféle kedvezmény miatt a nettó Magyarországon 133 ezer és 200 ezer forint között bármi lehet. A bruttó minimálbérek esetében tény, hogy a romániai magasabb, mint a magyarországi. A 2023-as bértárgyalások alapvetően nehezen haladtak, a kormányátalakítás sem gyorsíthatja a folyamatot.
Az inflációval korrigálva annyit érnek most a fizetések, mint 2020 végén. A teljes állásban dolgozó magyarok fele visz csak haza 285 ezer forintnál többet havonta.
A nettó átlagkereset pedig 342 900 forintra jött ki ugyanebben a hónapban a Központi Statisztikai Hivatal számítása szerint.
Látványosan nőtt az átlagkereset, de szinte minden növekedést eltüntetett az infláció.
Látványos a bérek emelkedése, de ahogy az infláció száguld, alig érnek valamivel többet a fizetések, mint tavaly ilyenkor.
A hivatalos adatok szerint 15,9 százalékkal nőtt a nettó átlagkereset egy év alatt.
Egy év alatt 18,5 százalékkal nőtt a nettó, 17,5 százalékkal a bruttó átlagkereset.
Az átlagkereset 58 ezer forinttal alacsonyabb, ha nem csak azokkal számolunk, akiknek a fizetését a KSH beveszi a kereseti adatokba - kalkulált a GKI. Az országban óriási területek vannak leszakadóban, Budapest még jobban elhúz a többi helytől.
Miközben 2010-2021 között a bruttó keresetek közel 2,17-szeresükre emelkedtek, addig a nemzeti számlák szerinti bruttó keresetek esetében a növekedés csak 1,65-szeres volt.
A magyarországi reálkereset 33 százalékkal nőtt 2010 és 2021 között, ezzel együtt csak négy uniós országban keresnek rosszabbul a munkavállalók.