Trump elnök legfontosabb gazdasági embereit Pekingbe küldi, hogy rávegyék a kínaiakat: exportáljanak kevesebbet Amerikába és ne kényszerítsék az amerikai cégeket arra, hogy átadják technológiájukat, ha Kínában akarnak működni.
„Ha valaki csak a saját közösségét képviseli és a másokét semmibe veszi, akkor a falnak megy.” A kínai elnök, Hszi Csin-ping figyelmeztetése az ázsiai Davos konferencián hangzott el, melyet Hajnan szigetén tartanak – Kína szubtrópusi részén.
A két német autógyártó óriás az Egyesült Államokban működő gyárai miatt kerülhet bajba.
Folytatódik a kereskedelmi háború a világ két legnagyobb gazdasági hatalma között.
Az USA-ban és Pekingben is elítélik az újabb védővámokat.
Amerika nem akar kereskedelmi háborút – hangsúlyozta Steven Mnuchin, akire a jelek szerint a jó rendőr szerepét osztották ki Washingtonban. A pénzügyminiszter, aki a Goldman-Sachstól érkezett Trump kormányába, mindig is a globalizáció elszánt hívének mutatkozott.
Ne orosz földgázt vegyen Peking, hanem amerikait, így elkerülhetjük a kereskedelmi háborút. Ezt javasolta Wilbur Ross kereskedelmi miniszter, aki a New York-i Bloomberg hírügynökségnek nyilatkozott azt követően, hogy Donald Trump 60 milliárd dolláros „büntetéssel” sújtotta Kínát.
A kereskedelmi háborúnak vélhetőleg negatív hatásai lesznek, írja az mfor-on megjelent cikkében Zsiday Viktor elemző . Ugyanakkor azt figyelembe kell venni, hogy az amerikai lépések jogosak, Kína ugyanis nem játszik szabályosan.
Az Egyesült Államok szüntesse meg a Kínába irányuló high-tech export tilalmát, ezzel hozakodott elő Peking. De hol van ebben a csapda? Mutatjuk.
Sosem indítana a diktatúra felé lépegető Peking kereskedelmi háborút Amerikával, de ha az ország és a nép érdeke azt kívánja, Kína képes "megfelelő választ adni".
Védelmébe vette a kanadai dolgozók és az érintett iparágak érdekeit Justin Trudeau kanadai kormányfő abban a telefonbeszélgetésben, amelyet Donald Trump amerikai elnökkel folytatott hétfőn este az acél és az alumínium amerikai importjára bevezetni tervezett amerikai vámokról.
Az Egyesült Államok, Ausztrália, Japán és India felújítja stratégiai együttműködését, hogy így ellensúlyozza Kína növekvő befolyását a világban.
A kínaiak nem vásárolhatják be magukat a chicagói tőzsdére.
Amerika nem nyerheti meg a kereskedelmi háborút Kína ellen. Legalábbis ez a véleménye Stephen S. Roach professzornak, aki a Yale egyetemen tanít, korábban pedig a Morgan Stanley Asia főnöke volt.
Trump adóreformja ellentétes a nemzetközi joggal, károsan hat a globális kereskedelemre és kereskedelmi háborúhoz vezethet – legalábbis ettől tartanak az Európai Unióban.
Washingtonban a kereskedelmi minisztérium dömpingváddal illette a kínai alumíniumötvözetek gyártóit, melyek tavaly 604 millió dollárral szerepeltek az Egyesült Államok behozatalában. Az összeg nevetséges, de a figyelmeztetés nem az - hívja fel a figyelmet Reuters hírügynökség.
A Boeing azt kockáztatja, hogy felmondjuk a brit légierő összes megrendelését – fenyegette meg az amerikai óriást Nagy-Britannia hadügyminisztere. Sir Michael Fallon nem véletlenül dühös, hiszen az amerikai cég sikeresen víz alá nyomta kanadai vetélytársát, a Bombardiert, amely Észak-Írország legnagyobb munkáltatója.
Kereskedelmi háborúzás helyett a békés együttműködést választja az Egyesült Államok és Kína.
Az európai és az amerikai marhatenyésztők háborújának magyar áldozatai is lehetnek: ha nem sikerül megegyezni, magyar termékeket is büntetővámmal sújthat Washington.
Az Egyesült Államok déli szomszédja kereskedelmi válaszcsapásra használhatja föl a kukoricát. Méghozzá nem a sajátját, hanem az Amerikában megtermeltet. Az olaj és a gáz után ugyanis Mexikónak a kukorica a harmadik legjelentősebb amerikai importterméke.
