Trump elnök már a választási kampány idején kereskedelmi háborúval fenyegetőzött és 45%-os büntetővámot helyezett kilátásba egyes kínai árukra. Augusztusban pedig megindult a vizsgálat abban az ügyben, hogy a kínaiak ellopják az amerikai szellemi tulajdont. Eredmény még nincs, de a szankciók nagyonis valószínűek- írja az amerikai professzor a China Daily című, Pekigben megjelenő angol nyelvű lapban. Eléggé bizarr módon Washington nemzetbiztonsági kockázatot emleget abban az ügyben, hogy Kína olcsó acélt szállít az Egyesült Államokba. Kína a világ legnagyobb acéltermelője és exportőre, de sehol nem jeleztek emiatt nemzetbiztonsági kockázatot, csakis az Egyesült Államokban. Végük aztán január 23-án konkrét szankciók következtek: az Egyesült Államokba érkező kínai napelemeket és dél-koreai mosógépeket ezentúl büntetővámok sújtják.

Trump a múltban él

- írja az amerikai professzor, aki rámutat: ma már nem Kínából, hanem Malajziából, Dél-Koreából és Vietnamból érkeznek napelemek elsősorban az USA piacára. Ez az amerikai napelem import kétharmada. Azonkívül azt is figyelembe kellene vennie Donald Trumpnak, hogy a külföldi napelemek miatt 70%-kal lett olcsóbb a napenergia felhasználása az USA-ban. Ezen kívül pedig a Samsung nemrég avatott gyárat Dél-Karolinában, hogy cáfolja azt: az ázsiaiak ellopják az amerikai munkahelyeket. "A kereskedelmi háború mindenkinek rossz, mindenki veszít rajta"- hangsúlyozza a Morgan Stanley Asia egykori főnöke, aki könyvet is kiadott az USA és Kína gazdasági kapcsolatáról.

Miért nem működhet az America First program?

 Miért nem nyerheti meg az USA a kereskedelmi háborút? Azért, mert a kereskedelmi deficit alapjában véve nem a külvilág "bűne", mint ahogy azt Donald Trump állítja, hanem azért alakult ki, mert az amerikaiak hitelből élnek. Nem hajlandóak pénzt félretenni, és ezért óriási a tőkeimport igénye az amerikai gazdaságnak. Jól mutatja ezt Trump adóreformja, amely elsősorban azt célozza, hogy becsalogassa alacsony adó kulcsokkal a külföldi tőkét az Egyesült Államokba. De mi lesz a költségvetés drámai deficitjével? Ez már ma is magas, de ezer milliárd dollárral nőhet a következő tíz évben. Ki fogja ezt finanszírozni? A kérdéseket megfogalmazó Roach professzor nem mondja ki, de finoman utal rá: az amerikai államkötvények legszorgalmasabb vásárlói épp a japánok és a kínaiak. Akik olyan deal-t kötöttek Amerikával, hogy "ha beengeditek a mi áruinkat a hatalmas amerikai piacra, akkor finanszírozzuk az USA költségvetését" - nevetségesen alacsony kamatok mellett. Ha a piac bezárul, akkor miért vennénk amerikai államkötvényeket? A pénzügyi fegyver komoly elrettentés lehet, de van kereskedelmi is-figyelmeztet a professzor.

Ez pedig az ugyancsak hatalmas kínai piac, amely jelen pillanatban a harmadik az USA export listáján, de nemsokára első is lehet. Kik járhatnak rosszul? Például a Boeing, melynek az egyik legreményteljesebb piaca Kína, mely potenciálisan a világ legnagyobb légi flottájával rendelkezhet hamarosan. Aztán ott vannak az amerikai szójatermesztők, akiknek az első számú piaca épp Kína. Ha Trump felrúgja a megállapodásokat, akkor ennek maga issza meg a levét- figyelmeztet az amerikai professzor a China Dailyben.

Az egyik problémájuk az az amerikai cégeknek Kínában, hogy még mindig nincs befektetésvédelmi egyezmény Peking és Washington között. Ez a jogviták esetében komoly hátrány lehet. A másik öngól az ázsiai és csendes-óceáni szabadkereskedelmi egyezmény felmondása. Ez volt Trump egyik első cselekedete a Fehér Házban. Aztán néhány napja ő is rájött, lehet, hogy tévedett. A többiek ugyanis közölték: az USA nélkül is létrehozzák a szabadkereskedelmi övezetet. A japánok, akik ennek az övezetnek a legerősebb tagjai- az USA távollétében - gyorsan úgy nyilatkoztak, Amerika előtt bármikor nyitva a kapu. Az ázsiai és csendes-óceáni szabadkereskedelmi egyezményt ugyanis épp Kína ellen hozták létre - jegyzi meg gúnyosan az amerikai professzor. Aki szerint a kereskedelmi háború csakis lúzereket termel. Ezért Donald Trumpnak jó lenne elgondolkodnia, mielőtt megindítja a kereskedelmi háborút a világ második gazdasági nagyhatalma ellen.