EUDR: szinte mindenkit érint, mégis csak kevesen készültek fel rá
A nagyvállalatoknak ez év végétől, a kis- és középvállalkozásoknak 2026 júliusától kell eleget tenniük az előírásoknak.
A kanadai Bombardier 14 ezer embernek ad munkát Észak-Írországban, ahol nem könnyű elhelyezkedni. Ráadásul Theresa May kormányában benne van a kis északír párt, a Democratic Unionist Party. A brit miniszterelnök asszony tehát elszántan lobbizott Trump elnöknél – éppúgy, mint Trudeau kanadai kormányfő. Hiába!
Mélységesen kiábrándult vagyok
– nyilatkozta Theresa May, akinek Trump nem ezt ígérte: különleges kereskedelmi kapcsolattal kecsegtette azt a Nagy-Britanniát, mely megszavazta a kilépést az Európai Unióból.
Mi lett Trump ígéretéből?
Londonban arra számítottak, hogy Kína és Mexikó issza meg a levét Trump kereskedelmi diplomáciájának. Az USA elnöke viszont Kínába készül, és esze ágában sincs összeveszni a világ második legerősebb hatalmával, amely hatalmas piacot jelent mindenkinek. Ehelyett nekiment a kanadai Bombardier-nek és Nagy-Britanniának, ahol rengeteg munkást foglalkoztat a kanadai cég. Mit lobbizott ki a Boeing? 220%-os büntetővámot vet ki az Egyesült Államok a Bombardier 125 rövid távon használható repülőgépére, melyet az amerikai Delta Airlines rendelt meg tőle.
Mi az intézkedés indoka?
Kanada és Nagy-Britannia kormánya jelentős pénzekkel támogatta a Bombardier-t, amely így olcsóbban tudta kínálni gépeit, mint a gyártási költség. Sem Kanada, sem pedig Nagy-Britannia ezt nem tagadja, viszont azt állítja: a repülőgépgyártás mindenütt a világon támogatott ágazat. Ugyanis nemcsak közvetlenül lehet egy céget támogatni, hanem azzal is, hogy kitől milyen áron veszik meg a méregdrága gépeket.
A Boeing most épp ezt kockáztatja – harsogja a brit hadügyminiszter a Daily Mail beszámolója szerint. A londoni sajtó szerint 8 milliárd fontos brit megrendelése van a Boeingnek Nagy-Britanniában. Ha ezt felmondják, akkor az kemény csapás lehet az amerikai óriásnak. Csakhogy a szakértők arra mutatnak rá, hogy a brit légierő rengeteg Boeing-gyártmányú gépet használ. Az egész informatika amerikai. Ha leáll a Boeing-kapcsolat, akkor mi lesz a rendszerbe állított amerikai gépekkel a brit hadseregben?
A szavak háborúja folyik
Québec állam, mely a jelentős támogatást a Bombardier-nek adta, körömszakadtáig küzd a cégért éppúgy, mint Kanada kormányfője, Justin Trudeau. A Bombardier viszont realista: nem számít arra, hogy a fenyegetések hatására Trump visszavonja a büntetővámot. A kanadai óriási inkább új piac után néz: az Amerikában büntetővámmal sújtott gépeket megpróbálja eladni Kínában. A világ legnagyobb légiipari piacán nagy szükség van a rövid távon használható gépekre. Ha a Bombardier-nek sikerülne bejutnia a kínai piacra, akkor megelőzhetné ott a Boeinget. Vagyis ott vágna vissza, ahol a leginkább fájna Amerikának: a nagy vetélytárs, Kína piacán.
Lesz-e kereskedelmi háború az USA és Nagy Britannia között? Aligha. De Nagy-Britannia könnyen a két szék közé eshet: sem az Európai Unió, sem pedig az Egyesült Államok nem tekinti May miniszterelnököt igazán komoly tényezőnek. Hiába lobbizott "régi barátjánál", Trumpnál, nem ért el semmit. Az viszont kiderült, hogy ha a kereskedelmi politikát kizárólag a nemzeti érdekre alapozzák, akkor az erősebb győz – és a brit oroszlán kissé kiöregedett ebből a versenyből.
