Kihívások és lehetőségek – mire számítanak az európai vállalkozások?
Összességében pozitív növekedési kilátásokról számoltak be az európai vállalkozások az Eurobarométer friss felmérése szerint.
A HVG még októberben értesült először arról, hogy az osztrák Lasselsberger tulajdonában álló Zalakerámia elkezdte leszerelni a magyarországi termelés javát adó romhányi gyárát, a technológiát pedig a kolozsvári üzemükbe szállítják át.
A Magyar Kerámia Szövetség honlapján megjelent hír szerint január végén befejeződött a teljes technológiai sor szétszerelése és Romániába történő elszállítása, a gyáregység mostantól pusztán logisztikai feladatokat fog ellátni.
A Nógrád megyei üzem teljes kapacitáson évi 4,5 millió négyzetméternyi csempét tudott előállítani, 2017-ben pedig 5 milliárd forint értékben új, korszerű gyártósort helyeztek üzembe. A leszereléssel „a magyar burkolólapgyártás egyetlen modern üzeme véglegesen megszűnt, ahol a továbbiakban csak logisztikai feladatokat látnak el” – írja a szövetség közleménye.
A gyár bezárása azért is lehet fájdalmas a magyar kerámiaipar számára, mert a beruházások nyomán a romhányi képviselt magasabb technológiai minőséget.
A Zalakerámia romhányi gyára 2020-ban
Szijjártó Péter Facebook-oldala
Romániában él és virul az építőanyag-gyártás
A romhányi üzem eszközeit a kolozsvári gyárba szállították, itt található a Lasselsberger romániai érdekeltsége, a Sanex bázisa. Értesüléseink szerint az új gyártóeszközök érkezésével az üzem egy, a város mellett található ipari parkba költözik, az új termékek gyártása várhatóan már 2025-ben megindulhat.
A Lasselsberger ironikus módon éppen a Zalakerámián keresztül tulajdonolja a Kolozsváron működő S.C. Lasselsberger S.A-t (a romániai gyártást összefogó holdingcéget), amely 2023-ban, anyavállalatával ellentétben pozitív eredményt ért el a magyar vállalat összevont pénzügyi beszámolója szerint. A Sanex bevétele pedig 2023-ban 81 százalékkal, nyeresége 135 százalékkal növekedett.
A kerámiaszövetség „az elmúlt évek során több alkalommal számos kormányzati szereplő felé jelezte, hogy az építőanyag-ipart érintő recesszió, valamint a magyarországi burkolólapgyártásra súlyosan ható kormányzati intézkedések – így például a szén-dioxid-kvótaadó és a bányajáradékról szóló rendelet – következtében nagy a kockázata annak, hogy a termelési technológia egy szomszédos országba költözik, amivel nemcsak egy jelentős hazai gyártókapacitás szűnik meg, hanem elbocsáthatják a dolgozói állomány jelentős részét is” – áll a közleményben.
Megtépázott teljesítmény
A költözéssel a Zalakerámia termelése a Zala megyei Tófejen található gyáregységre korlátozódik, azonban ez is a gyengélkedés jeleit mutatja: a vállalat 2023 májusában közölte, hogy csoportos létszámleépítést hajt végre a tófeji üzemében, az ott dolgozó több mint 200 ember közel 90 százalékát elbocsátották.
A Zalakerámia akkor lapunknak elmondta: az elmúlt néhány évben komoly kihívásokkal szembesültek, mint például az energia- és munkaerőköltségek robbanásszerű emelkedése vagy a jelentős forgalomcsökkenés, mely magas termékkészleteket generált. Mindez a cég pénzügyi eredményén is meglátszott.
Túry Gergely
A vállalat eredménytartaléka a 2022-ben elszenvedett 994 millió forintos veszteség miatt már 2023-ban 262 millió forintos mínuszt mutatott, erre jött rá a 2023-ban elért 2,1 milliárd forintos veszteség.
A cég árbevétele is megzuhant: míg 2022-ben még 32 milliárd forint forgalma volt a Zalakerámiának, 2023-ban már csak 12,1 milliárd, ami a visszaeső kereslettel, a kormány ellenséges gazdaságpolitikája miatt veszteségre ítélt termelés minimalizálásával magyarázható.
A cég működését tovább nehezítette a 2023 februárjában az égetettagyag- és kerámiagyártókra is kivetett kiegészítő bányajáradék, ami a szükséges beruházások végrehajtását is teljesen ellehetetlenítette. A tófeji üzem gyártását akkor a romhányi gyárba helyezték át.
Akkori információink szerint ugyan Tófejen a gyártás 2024 elején újraindult, azonban augusztusban ismét leállt az üzem, majd az év elején (párhuzamosan a romhányi történésekkel) ismét újra folyik a termelés.
A Romániába költözés mellett szólhat egyébként az is, hogy – a magyar piaccal ellentétben – ott virágzik az építőanyag-kereskedelem és az építőipar, a Lasselsberger így az igényekhez közelebb vinné a gyártást, ráadásul Romániában nincsenek életben olyan törvények, amelyek aláásnák a piaci alapú működést.
Arról, hogy hogyan jutott idáig a Zalakerámia, és mi köze ennek a kormány, élükön Lázár János folyamatos áskálódása a külföldi tulajdonú építőanyag-gyártók ellen, ezekben a cikkekben írtunk részletesen.
Európa-szerte gyengélkedik a kerámiaipar
A 2021 óta tartó energiaválság miatt a kerámiaipari termelés 30 százalékkal csökkent, az export mérséklődött, míg az import növekedett, ami munkahelyvesztéssel és gazdasági instabilitással fenyeget – olvasható a Cerame-Unie, az európai kerámiaszövetség Euractivon megjelent írásában.
Megjegyzik: Az EU iparpolitikája az elmúlt 20 évben gyakran figyelmen kívül hagyta a helyi energiaintenzív iparágakat és kkv-kat. A magas, az USA-hoz képest négyszeres energiaárak, a nem megfelelő szabályozások és a támogatási eszközökhöz való nehézkes hozzáférés veszélyeztetik az iparág versenyképességét.
Véleményük szerint az új európai iparpolitikának biztosítania kell az innovációt, a fenntarthatóságot és a dekarbonizációt, anélkül, hogy ez gyárbezárásokhoz vezetne.
