Szexi, és a profitot is növeli, de hogyan kapcsolódhat egy kisebb cég ehhez a trendhez?
Ötlépcsős útiterv a fenntarthatósági célkitűzések az üzleti stratégiába építéséhez.
Abban az esetben kell fizetniük a cégeknek a kiegészítő bányajáradék névre keresztelt adót, ha a kormány által meghatározott ár fölött értékesítik a homokot, a kavicsot vagy a cementet.
Kiegészítő bányajáradékról szóló rendelet jelent meg a Magyar Közlönyben a koronavírus-járványra hivatkozva. A rendelet szerint azoknak a bányáknak, amelyek homok, kavics, illetve agyag bányászatával, gipsz, mész és cement gyártásával foglalkoznak főtevékenységként, és nettó árbevételük meghaladta a 3 milliárd forintot, bizonyos esetekben 90 százalékos különadóval kell számolniuk.
A kormány meghatározta az árat, ami fölött, ha a termékeiket értékesítik, a különbözet után 90 százalékos adót kell fizetniük. Ez az ár a
A rendelet azokra a cégekre vonatkozik, amelyeknek a 2019-es éves nettó árbevétele elérte vagy meghaladta a 3 milliárd forintot. Azt még megjegyzik, hogy amennyiben az értékesítő nem kötelezett kiegészítő bányajáradék fizetésére, a „tisztességes haszonkulcs” kialakítására kell törekednie.
A Niveus Consulting Group vizsgálata alapján az érintett ágazatba (0811., 0812., 2351., 2352. főtevékenységű TEÁOR kód alá sorolva) összesen csupán 11 érintett vállalkozás tartozik.
Az biztos, hogy ezek egyike a miniszterelnök édesapja, Orbán Győző fő bányacége, a Dolomit Kft. A cég főtevékenysége TEÁOR 0811 Kőfejtés, gipsz, kréta bányászata, az árbevétele pedig 2019-ben 4 milliárd forint volt. Amiből 1,8 milliárd forintos adózott eredményt ért el, vagyis a profitrátája 45 százalékos volt. És ez nem volt különleges év, 2018-ban 4,6 milliárdos árbevételből maradt 1,9 milliárd forint profit, 2020-ban 3,5 milliárdból 1,1 milliárd. Azt nem tudni, hogy a Dolomit Kft. pontosan milyen bányászati termékeket milyen áron értékesít, így nem tudni, keletkezik-e kiegészítő bányajáradék-fizetési kötelezettsége.
A hvg.hu gyűjtése szerint az alábbi cégekre vonatkozhat az extraprofitadó a főtevékenységük és az árbevételük alapján (mindre igaz természetesen, hogy az aktuális értékesítéseiktől függ, keletkezik-e tényleges fizetési kötelezettségük):
A rendelet azt is kimondja, hogy a kiegészítő bányajáradék bevételét közegészségügyi célú állami magasépítési beruházások finanszírozására kell fordítani. A jogszabály július 15-én lép hatályba.
Az építőanyagok drágulása miatt a kormány már korábban bejelentette, hogy több intézkedést is hoznak. Ezeknek a részleteiről Gulyás Gergely számolt be a Kormányinfón:
Gulyás részletezte, hogyan lép fel a kormány az építőipari drágulás ellen
A miniszter szerint lesz negyedik hulláma a koronavírusnak, ezért új oltási kampányt indítanak, háziorvosok keresik majd fel a 60 feletti oltatlanokat. A hatvanpusztai birtokon pedig ugyan vannak oktatóhelyiségek és könyvtár is, de ettől még nagy része gazdasági tevékenységre alkalmas.
Ötlépcsős útiterv a fenntarthatósági célkitűzések az üzleti stratégiába építéséhez.
Összefoglaló az aktív pályázatok legfontosabb feltételeiről: kik pályázhatnak, mekkora összeget lehet igényelni, mire fordítható az elnyert támogatás.
Javult a vállalkozások alkupozíciója: az árak konszolidálódtak, a kockázati prémiumok csökkentek, van verseny. Érdemes élni a lehetőségekkel.
Milyen jogi megfelelési követelményekre kell figyelnie a vállalkozásoknak, ha MI-alapú eszközöket használnak a munkaügyi területeken?
Hollandok tömegei vesztették el napok alatt életük minden megtakarítását, amikor 1637-ben összeomlott a tulipánpiac – az elrettentő példa évszázadok óta alapja a túltermelésről és a spekulációról megírt elméleteknek. Az egészben annyi a szépséghiba, hogy talán meg sem történt. Vagy legalábbis nem úgy, mint ahogy évszázadokon át hitték.
Magyarország, Szlovákia és Románia sincs jó helyzetben.
Felföldi József szerint a végjátékban a NER levetett minden álcát, és már simán csak lop.