Országos hálózat kialakítását tűzte ki célul az idén 25 éves, több mint 200 franchise-üzletet ellátó Dél-100 Kft. A jelenleg elsősorban Közép-Magyarországon aktív kiskereskedelmi lánc az olcsósággal, az árukínálat dimanikus alakításával és a vevőkkel fenntartott személyes kapcsolattal szállna versenybe a nemzetközi láncokkal a háztartási vegyi áru, iparcikk, tartós és reformélelmiszerek frontján.
Rácsatlakozott a kormány az akcióvonatra, de valójában egy olajozott gépezetből igyekszik kivenni a részét. A márciusban még 40 százalékot meghaladó élelmiszer-infláció is lassan csökkenést mutat.
Itt volt az első közlekedési lámpa, az első aluljáró, az első éjjel-nappali csemegebolt, mára gyakorlatilag Budapest első olyan kereskedelmi útvonala, ahol megszűnhet a hagyományos kiskereskedelem. Az évtizedek óta pusztuló úton azonban még mindig akadnak olyan boltosok, akik a csökkenő forgalom ellenére is kitartanak. Miért maradtak, milyen jövőt tartogat számukra a környék, és ami a legfontosabb: mit lehet kezdeni egy hatsávos „autópályával" a város közepén, hogy visszatérjen rá az élet?
A kormány elirigyelte a boltláncoktól az akciókat, és most úgy tesz, mintha feltalálta volna.
A rendszer még kidolgozás alatt van, de a jelek szerint az érintetteket nem vonja be a kormányzat.
A kormány épp úgy profitál az áremelkedésből, mint a kiskereskedők, magát mégsem tartja spekulánsnak. Most kötelező akciózást is előír a boltok számára, megnéztük, hogyan hathat ez az inflációra.
Ezer forintnál is többe kerülő étolaj, 300 forintos liszt és 600 forintos cukor – utánaszámoltunk, mi történne, ha piaci alapon kalkulálnák az élelmiszer-ársapka hatálya alá eső termékeket. A kormány hamarosan dönt arról, mit kezdjen a 2022 februárja óta működő hatósági áras rendszerről, ám egyelőre úgy tűnik, a gazdasági helyett szociális eszköz kivezetése is inkább politikai és kommunikációs kérdés a számára.
Több mint 10 százalékkal kevesebbet vásároltak a magyarok idén februárban, mint egy éve, a KSH a valaha mért második legrosszabb kiskereskedelmi adatot tette közzé 2023 februárra.
Akciókkal is próbálják növelni a forgalmat az áruházláncok.
Mi jó ideje írjuk össze az árakat az élelmiszerboltokban, de az infláció csak nem szorult vissza. Bezzeg ha a versenyhatóság teszi!
Átlagosan húsz százalékkal növeli a fizetéseket az EcoFamily.
Kivéve, ha ott vásárolunk.
Egyes élelmiszerek, például a vaj és a sajt ára már csökken a nagy boltláncoknál. Emögött az alapanyagárak csökkenése és a boltok közti árverseny áll. Ha minden jól megy, az élelmiszeripart nem érik újabb sokkok, legalább megállhat az áremelkedés. Az árstopok a boltoknak veszteségeket okoznak, ezért azok kevésbé képesek más termékek árait csökkenteni.
Lesz bőven választék, csak legyen pénzünk megvenni.
Egyszerre mind a három nagy üzletcsoport – az élelmiszerboltok, a nem ételt áruló üzletek és a benzinkutak –, sőt, az online kereskedelem forgalma is csökkent idén januárban. A Covid-válság alatt is csak két hónap volt, amikor ennél nagyobb visszaesést mért a KSH a bolti forgalomban.
Van egy rossz hírünk: nagy esély van rá, hogy nem lesznek olcsóbbak az élelmiszerek. Vagy ha igen, akkor sem akkora mértékben, mint amennyivel az elmúlt időszakban drágultak. Az élelmiszerpiacon egyelőre annyira bizonytalan a helyzet, hogy biztosat nemhogy fél-egy évre, de pár hónapra sem mer senki mondani.
De a drága gáz miatt a gáztűzhelyekből is kevesebb fogy.
Csak egy állami szerv adhatta át idő előtt a decemberi kiskereskedelmi statisztikákat a kormánynak amúgy bedolgozó Makronóm Intézetnek. A KSH vizsgálata megtalálta a vétkest, de nem árulják el, ki volt az, és bemondásra elhitték neki, hogy pusztán „tévedés” történt.
