Tetszett a cikk?
Értékelje a cikket:
Köszönjük!

Csak egy állami szerv adhatta át idő előtt a decemberi kiskereskedelmi statisztikákat a kormánynak amúgy bedolgozó Makronóm Intézetnek. A KSH vizsgálata megtalálta a vétkest, de nem árulják el, ki volt az, és bemondásra elhitték neki, hogy pusztán „tévedés” történt.

„A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) belső vizsgálata megállapította, hogy a hivatal vezetőitől és munkatársaitól nem került megküldésre embargós adat jogosulatlan személy vagy szervezet részére" – számol be a statisztikai hivatal a botrányt kavart adatszivárgási ügyben lefolytatott vizsgálatának eredményéről.

A Kiskereskedelem, 2022. december című gyorstájékoztató tartalmát, a hivatalos közlést megelőzően egy – az adatokhoz előzetes hozzáférés keretében szabályosan hozzájutó – címzett titkársága tévedésből továbbította a Makronóm Intézet számára – írják.

Arról szombaton a Portfolio számolt be egy hozzájuk megküldött levél alapján, hogy a kormányközeli Makronóm gazdaságkutató idő előtt hozzájuthatott a kiskereskedelem decemberi adataihoz, amelyet hivatalosan csak hétfőn 8:30-kor publikál a statisztikai hivatal. Ez úgy derült ki a számukra, hogy a levélben olyan adatok elemzése szerepelt, amelyeket hivatalosan nem is láthattak volna az elemzők.

A KSH vizsgálata tehát azt állapította meg, hogy ők a szabályok szerint eljárva adták ki az adatokat a megjelenés előtt egy arra jogosult külső szereplőnek, aki viszont a szabályokat megsértve átadta azokat egy harmadik félnek (vagyis a Makronóm Intézetnek).

A közleményben nem írják, hogy ki volt a szivárogtató – pedig ezt enyhén szólva jó lenne tudni.

A KSH arról sem számol be, hogy különösebben vizsgálta volna az adatok jogosulatlan kiadásának körülményeit a szivárogtatónál: „az eset az előzetes hozzáférésben részesülő címzett által elismert tévedésből történt”. Magyarán a szivárogtató szervezet azt mondta, tévedés történt, és ezzel a KSH beérte.

A statisztikai hivatal a közleményben nem tér ki arra, hogy vizsgálták-e, más alkalmakkor előfordult, vagy előfordulhatott-e adatok jogosulatlan kiadása – akár tévedésből, akár szándékosan – az érintett részéről akár a Makronóm, akár más részére. Mindenesetre a szivárogtató előzetes hozzáférési lehetőségét visszavonták, az előzetes hozzáférés szabályait szigorították, mostantól fogva a tájékoztatókat csak a hivatalos megjelenés előtti naptári napon este 6-kor küldik ki a jogosultaknak.

A fentiek tükrében

az egész ügy továbbra is rendkívül aggályos, hiszen a KSH nem hozta nyilvánosságra, ki adta ki az adatokat idő előtt, és nem látszik, alaposan utánajártak-e, valóban egyedi „tévedés” történt-e.

Utóbbi egyébként meglehetősen valószínűtlen,

a statisztikai adatokhoz való előzetes hozzáférésre jogosult állami szervek a szabályokkal jellemzően pontosan tisztában vannak. Ahogy a Makronómnál is tisztában kellett volna lenniük azzal, hogy az adatokhoz nem juthattak volna hozzá szabályosan

– ehhez képest azokat az intézet nem csak felhasználta, de lebuktatta saját magát és azt a szereplőt, akitől az adatokat idő előtt megkapta.

Az adatok előzetes kiadásával önmagában semmi probléma nincsen, a sajtóorgánumok például – beleértve a HVG-t – a hivatalos közzététel előtt fél órával kapják meg a tájékoztatókat, hogy legyen idő felkészülni az adatok publikálására és feldolgozására. Továbbá egyes állami intézmények és szervek számára fontos, hogy előre ismerjék az adatokat, adott esetben fel tudjanak készülni az adatközlés által kiváltott hatásokra, mondjuk a forint árfolyamának várható változására – ők eddig a hivatalos adatközlést megelőző utolsó munkanap délután 5-ig kapták meg az adatokat. Annak érdekében, hogy az adatok ne szivárogjanak ki, az embargós közlemény címzettje vállalja, hogy „a hivatalos közzétételt megelőzően az abban szereplő adatok nem kerülhetnek nyilvánosságra, harmadik személy részére nem továbbíthatók".

Mivel az adatközlések akár jelentős piaci reakciókat válthatnak ki, indokolt, hogy egyes állami intézmények korábban megismerhessék azokat. Elemzőcégek vagy sajtóorgánumok esetében ilyen korai hozzáférés indokolatlan, sőt visszaélésekre ad lehetőséget – ahogy ebben az ügyben a Makronóm esetében látható volt. Hiszen ha a Makronóm az összes elemzőközpont előtt hozzáfért az adatokhoz, akkor minden más szereplővel szemben versenyelőnyhöz jutott.

Az egész ügy amiatt különösen aggályos, hogy

a 2020-ban létrehozott Makronóm kormányközeli intézmény: megalakulása után egymilliárd forintos közszolgáltatási szerződést kötött vele az – azóta megszűnt – Innovációs és Technológiai Minisztérium,

vagyis az intézmény bedolgozik a kormánynak. Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter a csütörtöki kormányinfón mindenesetre azt állította a hvg.hu kérdésére, hogy az ügyről nem hallott.

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!