Jócskán felgyorsítja szállításait a Kifli.hu, egyben további fejlesztéseket tervez a magyar piacán. Mint azt Gabriel Makki, a vállalat ügyvezetője elmondta, a cég Magyarország minden sűrűn lakott részét bevonná a szolgáltatási körbe, ennek fontos következő lépéseként a kereskedő vállalat egy új elosztóközpont megnyitását tervezi.
Augusztus elsejétől kivezetik az élelmiszerárstopot, de nem dobja el teljesen az ársapkát a kormány, a kereskedőket továbbra is arra kényszeríti, hogy beszerzési ár alatt áruljanak most árstopos termékeket. Miben fog különbözni az új rendszer a mostanitól? És ami fontosabb: drágulnak vagy nem a nyomott árú élelmiszerek?
Azzal is hozzájárulunk a klímaváltozáshoz, hogy kidobjuk a felesleges ételt, de ezt egyelőre rajtunk nem, csak a nekünk élelmiszert kínáló nagyobb kereskedőkön kérik számon, rajtuk viszont egyre szigorúbban. De mi kell ahhoz, hogy hatékonyan tudják csökkenteni az élelmiszer-hulladék mennyiségét, és hogy a mégis megmaradó, de még fogyasztható felesleg se a kukába, hanem a rászorulókhoz kerüljön? Játszós ruha, mázsálás, folyamatirányítás, okos algoritmusok, hozzáértő civilek és sok önkéntes munka a Tescónál.
A 2022-es gazdasági visszaesést még az államhoz közel álló cégek is megérezték, a kormányközeli kommunikációs vállalatok és hírességek azonban még a tavalyi évet is masszív bevételekkel zárták. Ténytár-összeállításunk 2. része.
Már a költségvetés tervezetéből látható volt, hogy a kormány nem teljesíti a gazdasági szereplőknek és az Európai Bizottságnak tett ígéretét, mégsem szünteti meg az ideiglenesnek mondott különadókat, például az "extraprofitadót", amelyet az extrán veszteséges cégekkel is megfizettet.
Havonta negyvenezer forintig ingyenes lesz a tranzakció a javaslat szerint, de nem minden üzletben lesz elérhető.
Brutális a visszaesés a bolti forgalomban, ha pedig a fő szám mögé benézünk, az is kiderül, hogy a vidék jelentős részén ennél is sokkal rosszabb a helyzet. De megtudtuk azt is, hogy most már egy átlagos havi bevásárlás többe kerül, mint másfél éve a teljes karácsonyi roham, és az is jól látszik, min próbálunk spórolni. A KSH frissen kiadott kiskereskedelmi számaiból szemezgettünk.
Hipermarketek helyett diszkontokba terelődött át a kiskereskedelmi forgalom az infláció hatására – ezt tükrözi a Trade Magazin most kiadott bolti ranglistája.
Van persze egy fontos kivétel: az árstopos krumpli, amely miatt kisebb vihar támadt az elmúlt hetekben. Az állam által előírt kötelező akció előtti napokban néztük végig a hazai boltláncok árcéduláit, és az már látszik, hogy nem ezek a promóciók fogják letörni az inflációt.
Június elsejétől indul az államilag előírt akciózás a kiskereskedelemben, a kormány az infláció elleni fegyverként emlegeti a rendeletben meghatározott leárazást. Csodát, vagy akár az infláció csökkentését persze hiába várnánk tőle, de akkor mi értelme? Elmagyarázzuk.
Az élen nincs változás, de az jócskán átalakult, hol vásárolunk élelmiszert. Megjelent a GKID 2022-es e-kereskedelmi toplistája.
Megviselte, de nem törte meg a hazai digitális kereskedelmet az elmúlt évek gazdaságilag viszontagságos időszaka egy friss összesítés szerint. Jól látszik, hogy a vásárlói igények változnak. Ez leginkább a magyar cégeknek okozhat fejtörést, amelyeknek egyre nagyobb kihívás lesz lépést tartani a helyi piacot leuraló külföldi versenytársaikkal.
Legutóbb februárban, 400 termék árát vitték lejjebb.
A rendszer elvileg július elsejével indul és olyan termékek árai lesznek benne, mint a sertéscomb, fehér kenyér, trappista tömbsajt, virsli vagy margarin.
Szinte mindenből kevesebbet vásárol a magyar, amin vélhetően a kormány által előírt kötelező akciózás sem fog segíteni. A fő ok persze az árak elszállása, ám a rekordmagas infláció egyben lehetőséget is nyújt a kormánynak. Ez a hvg.hu heti gazdasági összefoglalója.
Óriásit zuhant a kiskereskedelmi forgalom.
Országos hálózat kialakítását tűzte ki célul az idén 25 éves, több mint 200 franchise-üzletet ellátó Dél-100 Kft. A jelenleg elsősorban Közép-Magyarországon aktív kiskereskedelmi lánc az olcsósággal, az árukínálat dimanikus alakításával és a vevőkkel fenntartott személyes kapcsolattal szállna versenybe a nemzetközi láncokkal a háztartási vegyi áru, iparcikk, tartós és reformélelmiszerek frontján.
Rácsatlakozott a kormány az akcióvonatra, de valójában egy olajozott gépezetből igyekszik kivenni a részét. A márciusban még 40 százalékot meghaladó élelmiszer-infláció is lassan csökkenést mutat.
Itt volt az első közlekedési lámpa, az első aluljáró, az első éjjel-nappali csemegebolt, mára gyakorlatilag Budapest első olyan kereskedelmi útvonala, ahol megszűnhet a hagyományos kiskereskedelem. Az évtizedek óta pusztuló úton azonban még mindig akadnak olyan boltosok, akik a csökkenő forgalom ellenére is kitartanak. Miért maradtak, milyen jövőt tartogat számukra a környék, és ami a legfontosabb: mit lehet kezdeni egy hatsávos „autópályával" a város közepén, hogy visszatérjen rá az élet?
A kormány elirigyelte a boltláncoktól az akciókat, és most úgy tesz, mintha feltalálta volna.
