Nincs még egy olyan ágazat, amelyikben annyira látványos harcot vívna a kormány a külföldi szereplők ellen, mint a kiskereskedelem. Ez még akkor is így van, ha – mint azt maga Orbán Viktor is elismerte – azzal kudarcot vallottak, hogy az ágazat többségben magyar kézbe kerüljön. A küzdelem igazi szélmalomharc – nemcsak a láncokkal, hanem az azokat választó vásárlókkal szemben is.
Jócskán megugrott a boltok forgalma 2021 végén, de még ennél is nagyobbat nőtt a benzinkutaké. Az év egészében a nem ételt árusító üzletekben és a benzinkutakon is majdnem 5 százalékos volt a növekedés.
Január közepén jegyezték be az állami tulajdonú vállalatot.
Bár az agrárkamara hangsúlyozta, hogy az árstop nem érintheti a termelőket, mégsem marad hatás nélkül. Alkupozíciójukat gyengítheti a kereskedőkkel szemben a hatósági árstop, és félő, hogy az ő árujuk helyett olcsóbb import élelmiszer jelenik meg a boltokban. Ennek jeleit már most megtapasztaltuk.
A szakképzettséget igénylő állásokban többet fizetnek, a pékek jövedelme például az év második felétől bruttó 485 000 forint lehet.
A kiskereskedelmi láncok annak ellenére kényszerülnek béremelésre, hogy nőtt a szektort sújtó különadó mértéke.
Az új magyar foglalkoztatottsági csúcs ellenére rengetegen hagynak ott hiányszakmákat.
Az előző évhez viszonyítva nőtt a kiskereskedelmi forgalom novemberben, de lassabban, mint a megelőző hónapokban. Októberhez képest valamelyest csökkent a kiskereskedelmi forgalom az üzemanyag-forgalom visszaesése miatt.
Vámos György szerint a korábbi éveknél kisebb területet érintenek a mostani leárazások.
Kivételes, gyorsított eljárásban szavazta meg az Országgyűlés az élelmiszerláncokat nehéz helyzet elé állító törvényjavaslatot, amely nemcsak a kiskereskedelmi adót emeli, hanem bizonyos élelmiszerek „államosítását” is lehetővé teszi, aminek diszkriminatív volta miatt az érintettek hiába tiltakoztak.
A Spar különadó-terhelése például 13,3 milliárd forintban mérhető. Az új jogszabállyal mindez viszont 14,3 milliárd is lehet. És ez csak a Spar.
Az Országgyűlés kedden a vesztegetéssel gyanúsított Völner Pál mentelmi ügyében is dönt.
Nagyot nőtt a magyar kiskereskedelmi forgalom két hónappal ezelőtt, ennek a legfőbb oka az, hogy a benzinkutakon kétszámjegyű volt a forgalom növekedése.
A kereskedelmi szövetség főtitkára szerint a többség már megszokta a járványhullámok miatti figyelmeztetéseket, így azokat betartva vásárol.
Az egy hét alatt kétszer is kamatot emelő jegybank szerint 7 százalékosnál is nagyobb lehet novemberben az infláció; magas, de még így is csalódást keltő adat érkezett a magyar GDP növekedéséről; életbe lépett a 480 forintos benzin szabálya. Ez a hvg.hu heti gazdasági összefoglalója.
Újból előtérbe került a vita, amely arról szól, miért a külföldi áruházláncoknál költik el a pénzüket a magyarok, és ott miért külföldi árukat tesznek a kosarukba. A kormány az elmúlt 11 évben számtalanszor ment neki a multicégeknek, ennek hatására egyre nő is ezeknél a hazai termékek aránya, ám ennek van egy komoly korlátja.
El lehet csípni nagy leárazásokat a Black Fridayen, de azért nem árt óvatosnak lenni, honnan és milyen feltételekkel vásárolunk, és tényleg annyira akciós-e az akciós termék, mint mutatják.
Lázár János a minap egy interjúban kelt ki hevesen a külföldi diszkontláncokkal szemben.
A kormánybiztos újabb támadást indított a külföldi kézben lévő kiskereskedelmi láncok ellen.
Valójában nem is egyetlen napról van szó, hanem 11-ről, ami alatt minden akciós. A cég azonban így sem lehet teljesen elégedett.
