Rohamosan terjed a madárinfluenza-járvány hazánkban. Az elmúlt egy héten tíz telepen több százezer baromfit – kacsát, ludat, pulykát és tyúkot – kellett leölni a vírus magas patogenitású H5N1 variánsának megjelenése miatt – közölte a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) a hvg.hu kérdésére.

Mivel a járvány felfutása most kezdődött, a megsemmisített állatok száma jelenleg a baromfiállomány viszonylag kis százalékát érinti – eddig a leginkább érintett a hazai kacsa és lúdállomány, ahol a teljes állomány nagyjából 5,5 százalékát kellett megsemmisíteni. Ennél azonban jóval nagyobb azon baromfiknak a száma, amelyeket bár nem öltek le, de most a vírus terjedése miatt kijelölt védő- és megfigyelési körzet kereskedelmi tilalma alá esnek. Az így tilalom alá vont állatok számáról azonban a Nébih nem nyilatkozott, arra hivatkozva, hogy a „védő- és megfigyelési körzetben lévő baromfitartó telepek összeírása folyamatban van”. (A KSH legfrissebb adatai szerint Magyarországon a házikacsa-állomány 2,7 millió, míg a házilúd-állomány nagysága 614 ezer darab volt a járványt megelőzően.)

Az aggodalmakat növeli, hogy az eddig felfedezett tíz fertőzött telep közül hat eset más-más megyéket érintett. A nagyobb pusztítást eddig a hazai kacsaállomány szenvedte el: a Hajdú-Bihar megyei Hajdúnánáson 22 500, a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Tiszadobon 51 ezer, a Bács-Kiskun megyei Petőfiszálláson pedig 7100 kacsát öltek le a fertőzés miatt. Majd újabb tiszadobi telepen másodlagos fertőződés miatt kellett elpusztítani a kacsákat, itt számukat eddig nem közölték. A megsemmisített állományban tenyész-, pecsenye- és tömőállatok is szerepeltek.

Négy telepen a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Tiszabábolnán és a Csongrád-Csanád megyei Szentesen hat-hatezer tenyészludat pusztítottak el madárinfluenza miatt, míg a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Tiszakarádon és a Hajdú-Bihar megyei Polgáron történt fertőzésekkel kapcsolatban, ahol 15-én és 16-án igazolódott a tenyészludak fertőzöttsége, még nem közöltek pontos számot.

Csütörtökön kiderült, hogy már a házityúkokat sem kíméli a kór: a Hajdú-Bihar megyei Nagyhegyesen brojlertyúkok fertőződtek meg, a számukkal kapcsolatban azonban eddig itt sem adott tájékoztatást a Nébih.

Emellett csütörtök este újabb megyében bukkant fel a fertőzés. A Jász-Nagykun-Szolnok megyei Tiszakürtön mintegy 3600 hízópulykát öltek le a vírus kimutatását követően.

Képünk illusztráció

MTI / Máthé Zoltán

A hivatal kérdésünkre azt írta, hogy

a korábbi járványokban nem volt arra példa, hogy ellátási problémák keletkeztek volna a hazai kiskereskedelemben, és ez a járvány miatt most sem valószínű. És mivel korábban sem fordult elő, hogy a madárinfluenza a baromfihús és tojástermékek áremelkedését okozta volna, erre most sem kell számítani.

Fórián Zoltán, az Erste Bank vezető agrárszakértője a hvg.hu kérdésére szintén megerősítette, hogy nem számít az influenza miatt ellátási problémákra és áremelkedésre. A szakértő a várakozását elsősorban arra alapozza, hogy erre az elmúlt években sem volt példa, és az évek során egyre jobban kialakult a fertőzéskitörések kezelésének gyakorlata, így korábban egyre rövidebb idő alatt sikerült megfékezni a járványt. Bízik benne, hogy ez a tendencia folytatódik.

Az állategészségügyi hatóság szakemberei az érintett gazdaságok körül kijelölték a 3 km sugarú védőkörzetet, és – kockázatelemzés alapján – legalább 10 km sugarú körben meghatározták a megfigyelési körzetet, amivel megpróbálják lelassítani, vagy teljesen leállítani a kórokozó terjedését. Azt viszont a Nébih jelenleg nem tudja megbecsülni, hogy a járvány a baromfiállomány mekkora hányadát érintheti a jövőben.

Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih)

A védőkörzeten és a megfigyelési körzeten belül tilos gazdaságokból kifelé és a gazdaságokba befelé irányuló baromfi- és tojásszállítás, ezzel is próbálják a vírus terjedését megakadályozni. A szállítási korlátozások minden házi- és fogságban tartott madárra vonatkoznak, azaz nem csak a baromfitenyésztő gazdaságokat, de a baromfit tartó magánszemélyeket is érintik. A védőkörzeten belül az ilyen madarak vására, piaca, versenye, illetve egyéb ilyen jellegű rendezvény, például díszállat-kiállítás megtartása is tilos.

Fontos azonban hangsúlyozni, hogy madárinfluenza-járvány esetén is biztonsággal fogyasztható a hentestől, vagy élelmiszerboltban megvásárolt baromfi, amennyiben a terméket legálisan működtetett kereskedelmi egységben vásárolták. Természetesen, mint általában, fontos a megfelelő konyhai higiéniai eljárások alkalmazása, nem hőkezelt alapanyagok elkülönített kezelése.

A jelenlegi madárinfluenza-járvány kitörése óta ezzel összefüggésbe hozható emberi megbetegedés Európában eddig nem fordult elő. A megelőzés hatékony módszere a fertőzésre gyanús madarakkal való közvetlen érintkezés kerülése, illetve a baromfitelepen dolgozónak ajánlott orrot és szájat takaró maszk, védőszemüveg használata azokban a gazdaságokban, ahol a betegség előfordulása gyanítható. Továbbá fokozottan figyelni kell a személyi higiéniára, kézmosásra, kézfertőtlenítésre.

Milyen betegség a madárinfluenza, hogyan terjed és miként fékezhető meg?

A madárinfluenza házi- és vadon élő madarak betegsége, az utóbbi hónapban erőteljesen terjed a vándorló vízimadarak állományaiban, ezen az úton terjedt át a fertőzés hazánkra. A kórokozó influenza vírus változékonysága miatt kialakulhat a vírusnak olyan változata, mely embereket is képes megbetegíteni. Európában azonban a Nébih szerint ennek csekély az esélye az állatokkal való szoros kontaktust kerülő állattartási gyakorlat és a baromfiból származó termékek fogyasztási szokásai miatt.

Technikusok mintavételre készülnek egy madárinfluenzával fertőzött területen. Képünk illusztráció.

AFP / Ecuador's Agriculture Ministry

A madárinfluenza vírusa az Orthomyxo vírusok családjába tartozik, azon belül is az A-típusba. A madárinfluenza vírustörzsek megbetegítő képességük alapján két nagy csoportba (alacsony és magas patogenitású) sorolhatóak, a legerősebb megbetegítő képessége a H5 és H7 altípusoknak van.

Vadmadarak sokszor tünetmentesek maradnak, a házimadarak esetében kezdeti tünet lehet az étvágytalanság, a folyadékfelvétel csökkenése és a viszonylag kismértékű elhullás. Más esetben hirtelen, akár előzetes tünetek nélküli, vagy általános tüneteket követő (bágyadtság, étvágytalanság, borzolt tollazat) magas elhullási arány tapasztalható. A betegség jele lehet a tojástermelés vagy a testtömeg gyarapodás csökkenése is.

A házi madarak fertőződése legtöbbször úgy történik, hogy a fertőzött vadmadarak ürülékét, tollát szalmával, takarmánnyal, cipőtalpon beviszik az ólba. Az állományon belül a további terjedésben aztán nagy szerepet kap a kitüsszögött váladék, illetve a szálló por és tollpihék belégzése is. A madarak ürülékében ugyanis akár hetekig életképes marad a vírus, és sajnos a hideg időjárás sem pusztítja el. Emellett a szeles időjárás is elősegíti a terjedését, hiszen rövidebb távolságra a szálló por, tollpihék is elvihetik a kórokozókat. Nagyobb távolságra, községek között a terjedésben a legnagyobb szerepe a gazdaságból gazdaságba járó emberek, járművek és eszközök mozgásának van.

Ezért a rövidebb távú terjedést az állatok zárt tartásával előzhető meg, amibe beletartozik a takarmány és szalma zárt tárolása, valamint az is, hogy az ólba kizárólag a cipő talpának és a kéznek a fertőtlenítése után szabad belépni. Szeles időben különösen figyelni kell rá, hogy az állomány be legyen zárva, hogy a levegőben repülő tollpihékkel, porral ne érintkezhessen. Fontos még, hogy a telepi ruházatot sehol máshol nem szabad használni.

MTI / Szigetváry Zsolt

A nagyobb távolságok közti terjedés a telepre bejövő emberek és járművek mozgásának korlátozásával akadályozható meg. A járműveket belépés és kilépés előtt fertőtleníteni kell, az emberektől meg kell követelni a védőruházat használatát. Az eszközöket nem szabad más telepen használni, mint ahová tartoznak, nem szabad kölcsönadni őket más baromfitelepre, bérmunkát végezni velük más telepen. Ha ez nem kerülhető el, akkor a telepre történő visszaszállítás előtt fertőtleníteni kell őket a járművekhez hasonlóan.

A baromfiállományok és egyéb madarak madárinfluenza elleni védőoltása Magyarországon tilos. Ennek oka az, hogy a védőoltás adta részleges védelem mellett a madárinfluenza vírusa hosszan fennmaradhat a baromfiállományokban, lehetőséget teremtve a vírus antigén-szerkezetbeli és genetikai módosulására, veszélyesebb törzsek kialakulására. Ezen felül a vakcinázott állatok jelenléte a betegség esetleges megjelenésekor diagnosztikai nehézséget jelent.

Így sem kell azonban a gazdáknak a teljes kárt egyedül elszenvedniük. A madárinfluenza betegségben elhullott vagy a madárinfluenza betegség felderítése, illetve leküzdése miatt leölt állatokért állami kártalanítás jár. A fertőzést követően pedig a gazdák a területen lévő utolsó fertőzött állomány (tehát nem a saját állomány) leölése és a helyének a fertőtlenítése után leghamarabb 30 nappal fogadhatnak újra baromfit.