Az év első felében nagyon megugrottak a cégmegszűnések, aztán kis enyhülés jött, de szeptember óta ismét emelkedőben van az eljárások száma. Egyre több az előzmény nélküli procedúra is.
Nagyobb részt a működési költségeket, kisebb részt energiahatékonyságot javító beruházásokat finanszírozhatnak majd az állami pénzből.
Megjelent az energiaintenzív termelő kkv-kat segítő állami támogatási program pályázati felhívása, október 20-ától lehet regisztrálni. Tízezer érintett cég lehet, amelyeknek a rezsiköltségébe beszáll az állam.
Jelezniük kell, hogy augusztus elsejétől már többet kell fizetniük az energiáért.
A miniszter azt mondta, a kormány célja, hogy a kisvállalkozások tudjanak működni, és az üzleti modelljüket ne rongálja az energiaválság.
Eleve csak júliusig szólt az ajánlat, most mégis sok, a hosszabbításban bízó kisvállalkozást ért hideg zuhanyként, hogy az év felétől már piaci árat kell fizetniük az energiáért. Cipészek, bőrdíszművesek, üvegfestők hívják kétségbeesetten az egyik érdekvédelmi szervezetet, mert úgy látják, a védőernyő nélkül nem lesz jövőjük. Orbán Viktor péntek reggeli nyilatkozatával igyekezett valamelyest lenyugtatni a kedélyeket, de a részletszabályok megjelenéséig erre aligha van valódi esély, ráadásul sokuknak biztosan nem jut az olcsó energiából.
Nem okozott jelentős változást a koronavírus okozta világjárvány a magyarországi mikro-, kis- és középvállalkozások raktárbérlési igényeiben – derül ki a Trend International Piackutató Kft. által végzett ingatlanpiaci felmérésből.
Mikro-, kis- és közepes vállalkozásoknak segítenének az üzleti kihívásokhoz alkalmazkodni. A pályázatokat január második felében és február elején lehet beadni.
Hatszáz cég jelentkezett, elsősorban Kelet-Magyarországról.
A lehetséges vevők 35-40 százaléka is visszakozhat egy online vásárlástól, ha nem tetszik neki, amit lát. A Magyar Telekom felmérése azt vizsgálta, mit várnak el a vevők a kisebb cégektől az interneten.
A turizmusban és a vendéglátásban dolgozókat érintené.
A kkv-k és az kisebb agrárvállalkozások jutnak lehetőséghez, hogy pénzt szerezzenek.
Legtöbbjüknek se pénze, se embere nincs adatai védelmére.
Már a mobilon és a tableten történő számlakiállítás is egyre népszerűbb, így nem csoda, hogy megugrott az online számlázóprogramot használó magyar kkv-k aránya. Ugyanakkor ez is arra volt csak elég, hogy kicsit szépítsük a statisztikát, hiszen a cégek 70 százaléka továbbra is papíralapon számláz.
Hazai közgazdászok szedik ízekre a magyarországi bérfelzárkóztatást, és keresik a választ arra a kérdésre, hogy hol lehet a béremelések vége. Egy biztos: az európai bér álom marad.
Jóváhagyták Brüsszelben azt a 90 milliárd forint keretösszegű magyar programot, amellyel a kis- és középvállalkozásokat támogatnák az orosz-ukrán háború okozta nehézségek leküzdésében.
Magukra maradtak azok a vállalkozók, akik 2019. január 1-je után vágtak bele az üzletbe, mivel a kormány és a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara által is javasolt Kamatmentes Újraindítási Gyorskölcsön csak annak jár, akinek a teljes 2019-es éve nyereséges volt. Sokan bértámogatásra sem jogosultak, mert katás vállalkozók. Fogyasztószalontól és vidámparktól az utasellátóig sok a panasz.
Ritka az olyan kormánydöntés, amelyet olyan gyorsasággal vizsgálnak felül, mint a bértámogatásról szóló rendelet. Csütörtökön lépett csak hatályba, de hétfőn már döntöttek a túl bürokratikusnak és túl szűkmarkúnak ítélt program változtatásáról. A hvg.hu által megkérdezett vállalkozók azonban mégsem elégedettek: van, aki úgy látja, ez annyi, mint halottnak a csók, ám ez nem is csak a kormány hibája.
Összesen 20 milliárd forint uniós támogatást oszt szét a kormány a kkv-k között.
Nőtt a leszakadó vállalkozások aránya a kkv-szektorban.
