Tavaly novemberben nagyot lépett a kormány: a már akkor is vágtató energiaárak miatt a hazai kisvállalkozásoknak is helyet szorított a rezsivédő ernyő alatt. Bejelentették, hogy a legfeljebb tíz főt foglalkoztató, maximum négymilliárd forintos éves árbevételű, illetve 3x63 ampernél nem nagyobb csatlakozási teljesítményű kkv-k is beléphetnek az egyetemes szolgáltató körbe, tehát a szolgáltatóval kötött szerződésük módosítása után a piaci árral szemben a hatóságilag csökkentett összeget fizethetik ki az energiáért.

Ez a kegyelmi állapot ér véget június végén: Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter vasárnap hintette el a Kossuth Rádióban, hogy nem tartható fenn tovább a rezsicsökkentés jelenlegi rendszere, abból ki kell lépniük az önkormányzatoknak és a gazdálkodó szervezeteknek, hogy az a jövőben újra csak a családoknak maradjon elérhető. Ez nem volt teljesen váratlan fordulat, mert egy nappal korábban már megjelent a kormányrendelet, mely azzal bízta meg Palkovics László technológiai és ipari minisztert, hogy „a pénzügyminiszter bevonásával tegyen javaslatot a visszaélések elkerülése érdekében a rezsicsökkentési szabályok olyan módosítására, amely alapján a villamos energia és a földgáz egyetemes szolgáltatásra kizárólag a lakossági fogyasztó jogosult”.

Orbán Viktor épp a rezsifronton vesztett csatát „szabadságharcában"

Visszább lép egyik legfontosabb választási ígéretétől, a hatósági energiaárak fenntartásától a kormány. Több tízezer kisvállalkozás és számos önkormányzat számlái többszöröződhetnek meg.

És már csak azért sem érhette mindez az érintetteket készületlenül, mert a kormány eleve csak átmeneti intézkedésként terjesztette ki a rezsicsökkentést. Ennek ellenére most mégis sok kisvállalkozás éli meg hidegzuhanyként a fejleményeket, hiszen mindenki számára ismert, hogy a kormány előszeretettel hosszabbítgat meg intézkedéseket a különféle veszélyhelyzetektől a hatósági árazásokon át a kamastopig – ennél az intézkedésnél is a hosszabbításban bíztak.

Orbán Viktor szent tehene, a rezsicsökkentés csak részben bizonyult tartósnak: az eredeti, lakossági verzióját a miniszterelnök tűzzel-vassal védi, holott iszonyatos terheket ró a magyar költségvetésre és energiaszolgáltatókra. A kkv-kra vonatkozó rezsicsökkentést Orbán tűzzel-vassal biztosan nem védi meg. Félszívvel esetleg: a miniszterelnök péntek reggeli rádióinterjújában igyekezett hűteni a kisvállalkozói kedélyeket, arról beszélt, hogy a hamarosan érkező rendelet mintegy százezer cégnek a továbbiakban is engedélyezni fogja a csökkentett árú energiaellátásban való megmaradást. Konkrétumokat azonban nem közölt, annyit ígért, hogy a részletszabályokat pénteken vagy szombaton teszik közzé.

Orbán: Csökkentett rezsit fizethet továbbra is százezer kisvállalkozó

Százezer kisvállalkozó maradhat benne a rezsicsökkentés rendszerében. Ezt pénteken jelentette be Orbán Viktor. Korábban arról volt szó, hogy csak a családokat hagyják ebben a körben.

Nehéz megbecsülni, hogy ez a belengetett, százezres szám mekkora részét jelenti a most még lakossági rezsit fizető kisvállalkozásoknak. A Központi Statisztikai Hivatal legfrissebb, kkv-kat számba vevő adatai ugyanis is csak 2020-ra vonatkoznak, ráadásul azok is előzetes adatok. Mindenesetre az itt elérhető táblázat szerint két éve 577 753 egy fős, illetve 194 754 2-9 fős mikrovállalkozás működött az országban.

Ez a közel 800 ezer kkv-t jelent, de hogy közülük mennyi tartott ki a koronavírus második évében, és még idén is, arról csak később lesz hitelt érdemlő összesítés. Tovább nehezíti a saccolást, hogy a 10 alatti foglalkoztatott-szám csak az egyik beugró volt a rezsicsökkentéshez való csatlakozáshoz, a fentebb már említett 4 milliárdos árbevétel- és 3x63 amperes áramfogyasztási limit mellett - a mezőny egésze valószínűleg nem volt jogosult a kedvezményre. Mindenesetre az egyfős kkv-k átlagos bevétele 8,2 millió forint volt abban az évben, a 2-9 fős társaságok pedig átlagolva 53,9 milliót kerestek. Ennél nyilván voltak jobban és kevésbé prosperáló kisvállalkozások is.

A számítást nehezíti még az is, hogy amelyik vállalkozás jogosult volt a kedvezményre, azok közül sem feltétlenül élt vele mindenki. Teljes körképet a fenti dilemmákon túl már csak ezért sem lehet egyelőre adni az érintett kisvállalkozások háza tájáról. Pillanatnyi hangulatképet viszont igen.

Tényleg bírni fogják?

Nagy Márton szavai szerint azért nem hosszabbítják meg a kkv-k (és önkormányzatok) rezsivédelmi lehetőségét, mert a kormány úgy látja, ezek "jelentős része ki tudja termelni a nagyobb energiaszámlákat." Ez szakmai szervezetek szerint nem feltétlenül van így. A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) lapunk megkeresésére azt válaszolta, hogy Nagy álláspontja "a kormány szándékát és véleményét tükrözi" - aztán hozzátették, hogy ők már tavaly novemberben hangsúlyozták, hogy a hazai kkv-szektor szereplői a drasztikus áremelkedések miatt összességében nincsenek olyan állapotban, hogy hathatós segítség nélkül túléljenek.

Németh László, az Ipartestületek Országos Szövetségének (IPOSZ) elnöke Nagy szavaira reagálva tömören így fogalmazott:

"Mi nem ezt látjuk."

A szakember lapunknak azt mondta, itt nem egy-két vagy tíz-húsz százalékos árnövekedésről van szó, hanem akár az ötszörösére is felszökhet a rezsi, ha adott kis- vagy mikrovállalkozás kikerül a védernyő alól. Németh szerint ezek a kis cégek végzik a lakosság kiszolgálását, és a legnagyobb foglalkoztatással rendelkező erő az országban. A pandémia alatt kénytelenek voltak újratervezni magukat - ezt meg is tették, mert nagyon rugalmas vállalkozói rétegről van szó, de ők közben védtelenek is, nagyon súlyos tőkehiánytól szenvednek. Ezt kifejtve az IPOSZ vezetője sorolni kezdte az egymás nyakára érkező kihívásokat: ezen kis- és mikrovállalkozásokat érintette az utóbbi időben a minimálbér-emelés, a pandémia, a munkaerőhiány, szakemberhiány - és most jönnek a megsokszorozódott enerigiaárak is. Németh szerint vidéken még súlyosabb helyzetet teremthet az újabb változás.

"A kormány az egyik pillanatban segíti a kistelepüléseket, hogy megtartsák a vállalkozásaikat, a Magyar Falu programmal akár, a következő pillanatban meg elveszik tőlük annak a lehetőségét, hogy fennmaradjanak. Szerintem nagyon-nagyon sok vidéki, kis faluban működő szolgáltató vállalkozást nagyon súlyosan érinthet ez a probléma, hiszen, ha egy-egy fodrászüzemnek vagy kisebb pékségnek, ami egy kistelepülést ellát, mostantól a rezsije többszörösét kell fizetnie, akkor ez nemcsak a vállalkozás megszűnéséhez fog vezetni, hanem hiányokhoz is a lakosság ellátásában."

Németh szerint azok a kisvállalkozások, melyek tíz főnél több embert foglalkoztattak, és így nem élhettek a vállalkozói rezsicsökkentéssel, már most ötszörös gázárat fizetnek. Köztük vannak vendéglátósok, szálláshelyadók, pékek, cukrászok - hozzájuk csatlakozhat júliustól egy sor újabb kisvállalkozás. Persze nem csak a gázról van szó: emlékezetes, hogy nemrég ötszörösére emelkedett azok villanyszámlája is, akik a MÁV-tól bérelnek üzlethelyiséget, azaz működtetnek például büfét, kisboltot valamely vasútállomáson, mivel ők a helyiség mellett az áramot is a vasúttársaságtól veszik, márpedig december óta a MÁV kénytelen piaci árat fizetni az elektromos energiáért. A pécsi vasútállomás egy kisboltjának májusban 200 ezerről 1,1 millió forintra emelkedett a villanyszámlája, ez pedig nyáron akár 2,5 millió forint fölé is szökhet.

MTI / Faludi Imre

Akik már a bezáráson gondolkodnak

Az IPOSZ vezetője arról számolt be lapunknak, hogy neki "már most nagyon sok vállalkozás jelezte, hogy amennyiben az otthoni székhelye után nem csökkentett rezsit kell fizetnie, akkor be kell zárnia." Akik aggódva hívták Némethet, azok nagy része 65 év feletti, már nyugdíjas, de még mindig tevékeny vállalkozó volt. "Van köztük olyan, aki kereskedést vezet vagy üvegfestő, vannak bőrdíszművesek, cipészek, táskajavítók, tehát kimondottan lakossági szolgáltatást végzők."

Németh rámutatott, hogy sok kisvállalkozásnál most a generációváltás is a tét. A szakember szerint ezek azok a kkv-k, melyek a rendszerváltáskor - tömegesen - indultak, és vezetőik mostanra öregedtek ki, és készültek fel arra, hogy átadják a stafétát a következő generációnak. Ez elvezet a családi vállalkozások kérdéséhez. A rezsicsökkentés visszább vágását ugyanis azzal is indokolják a döntéshozók, hogy "ez egy családbarát kormány," ennek megfelelően minden felszabadítható eszközzel a családok anyagi terheit igyekeznek csökkenteni. A családi kisvállalkozásokról azonban - eddig legalábbis - nem sok szót ejtettek.

Mi lesz az otthonra bejelentett kisvállalkozásokkal?

"Ha tényleg családbarátok vagyunk, akkor azt is nézni kell, hogy ezen mikrovállalkozások zöme családi vállalkozás, és az benne a pláne, hogy a legtöbb esetben ezek otthonról végzik a tevékenységüket" - mutatott rá Németh, aki felidézte, hogy korábban abból is voltak gondok, hogy otthonra bejelentett vállalkozásnak ki kellett fizetnie a lakosság számára egyébként ingyenes kéményseprési díjat, hiába volt a székhely családi ház vagy lakás. "Nagyon félünk, hogy nehogy ide vezessen ez a rezsicsökkentés is, mert az akkor tényleg rengeteg vállalkozást érinthet" - mondta Németh. A szakember szerint ez a kategória a festőké, villanyszerelőké, akikre már most hónapokat kell várnia a megrendelőnek. "Rájuk nagyon kéne vigyázni, mert ha átmennek más területre, mondjuk multikhoz dolgozni, akkor itt nem lesz, aki a lakosságot kiszolgálja" - véli az IPOSZ vezetője.

Azért várhatóan legalább az otthoni székhely nem fog további problémákat szülni a kkv-knak. Eddig azok a kisvállalkozások, melyek székhelye lakás volt, és a fogyasztásuk nem haladta meg az átlagos lakossági fogyasztási szintet, azok alapból is jogosultak voltak a rezsicsökkentett díjszabásra. Más a helyzet, ha érzékelhetően nagyobb az energiafogyaztás, vagyis a kisvállalkozás nem például könyvelői irodát takar, hanem egy kisüzemet. Ezekben az esetekben azonban az adott helyen két mérőórát kell felszerelni, egyiket a lakossági fogyasztásra, a másikat a könnyen elhatárolható vállalkozói fogyasztásra. Ezekben az esetekben két számla érkezik a szolgáltatótól.

Németh ugyanakkor tud olyan esetről, hogy egy kistelepülésen egy otthoni, egy mérőórával rendelkező, és valóban lakossági szintű fogyasztású vállalkozáshoz kimentek a vízügyesek, és a kkv-nak visszamenőleg több hónapra kiszámlázták a magasabb vízdíjat. Csalásról aligha eshet szó, hiszen ekkor a helyi ipartestület a vállalkozóval együtt felháborodva kereste az ügy megoldását - ez az eset azonban rendszerhiba lehetett.

Bár hivatalos állásfoglalás a cikk készültekor még nem jött ki a témában, lapunk érdeklődésére az MKIK már azt írta: "azon önfoglalkoztatók, akik a saját lakásukban vagy az abban kialakított műhelyben dolgoznak, mint magánszemély kötnek szerződést, így őket ez a változás nem érinti.”

MTI / Újvári Sándor

Arról sincs még hivatalos információ, hogy milyen adminisztrációs feladatok elé néznek azok, akiket viszont érint a rezsiszint visszaemelkedése. Lapunkhoz érkező jelzések alapján ugyanakkor az MVM már elkezdte kiküldeni a kisvállalkozók számára a június 30-át követő időszakra szóló ajánlatokat, és új szerződés megkötését is elvárják.

A rezsicsökkentés ára

Emlékezetes, hogy Holoda Attila energetikai szakértő még áprilisban úgy becsülte, idén csak az első négy hónapban 6-800 milliárd forint veszteség jött össze csak abból, hogy a szolgáltatóknak sokkal drágábban kell beszerezniük a földgázt és a villamos energiát, mint amennyiért a lakosság rendelkezésére kell bocsátaniuk azt. A GKI Gazdaságkutató Zrt. pedig ugyancsak áprilisban úgy számolt, hogy míg a rezsicsökkentés fenntartása tavaly 300 milliárd forintba került, idén ez az összeg akár 1300 milliárd forint is lehet, vagyis a rezsicsökkentés fenntartása családonként idén már 320 ezer forintba kerülhet.

Ennek fedezete az azóta bejelentett változtatások miatt részben megoldódhat, az "extraprofit-adónak" elnevezett új különadóval, melyet a kormány észrevehető módon leginkább olyan nagyvállalatokra vert rá, melyekhez NER-es üzletembereknek nincs köze. Ebből a sarcból idén összesen 670 milliárd forintot húzna be a kormány a rezsicsökkentés megvédéséért életre hívott rezsialapba. A különadóval jövőre még biztosan töltögetni fogják a rezsivédő alapot, a meghosszabbítása egyelőre nincs tervben.