szerző:
hvg.hu

Hazai közgazdászok szedik ízekre a magyarországi bérfelzárkóztatást, és keresik a választ arra a kérdésre, hogy hol lehet a béremelések vége. Egy biztos: az európai bér álom marad.

Tizennyolc közgazdász, tizenhat tanulmányban elemezte Magyarország növekedési programját és a sokat emlegetett bérfelzárkóztatást. Az írások a KOPINT Konjunktúra Kutatási Alapítvány folyóiratában, a Külgazdaságban jelentek meg. A szakemberek azt járják körbe, hogy

  1. közgazdasági értelemben mit jelenthet a bérfelzárkóztatás?
  2. tartható-e a versenyszféra és a kormány állandó konzultációs fórumának a 2016 novemberében kötött hatéves megállapodása?
  3. Magyarország esetében hol van a béremelések hatása?
  4. a régió egészében gyors béremelkedés tapasztalható. Vannak-e kockázatai ennek a bérversenynek?
  5. milyen hatása lehet a béremeléseknek a nyugdíjakra és a nyugdíjrendszer egészére?

A multiknál lehetnek magasabb bérek

Bod Péter Ákos szerint a magyar bérszínvonal 2006 után kezdett lemaradni a térségben, a válság utáni években sokáig beragadt, így egyáltalán nem kell csodálkozni azon, hogy előbb-utóbb elkövetkezett a korrekciós időszak. A Budapesti Corvinus Egyetem tanára 2016-ot emeli ki, ez volt az az év, amikor „erőteljes fordulat történt az állami bérpolitikában”. Ekkor emelték ugyanis két lépcsőben a minimálbért és a garantált bérminimumot, és csökkentették fokozatosan a szociális hozzájárulási adót.

Bod Péter Ákos
©

„Az ilyen időszakok azonban nem tartanak örökké” – hangsúlyozza. És azért nem, mert

a politikus a piacgazdasági összefüggéseket gyakran negligálja, azokban nem bízik.

Arra a kérdésre, hogy folytatódhat-e a jövőben is a béremelkedés, Bod Péter Ákos úgy válaszol, míg a tőkeerős, kis közvetlen bérhányaddal dolgozó, főként külföldi tulajdonban lévő, nagy és közepes cégek számára a további bérnövekedés nem okozna gondot, addig a magyar tulajdonú, kis cégeknél igen. Ezeknek a kvázi-vállalkozásoknak, törpecégeknek, kényszervállalkozóknak ráadásul egyre nehezebb megtartaniuk a kulcsfontosságú munkatársaikat, külföldre mennek vagy egy nagyobb magánvállalathoz. Őket egyre gyengébb képzettségű munkásokkal lehet pótolni, „vagy már azokkal sem”.

Nincs itt semmi látnivaló

A volt gazdasági miniszter, Csillag István is arról ír, hogy ma már gyakorlatilag a gazdaság valamennyi ágazata munkaerőhiánnyal küzd. „Mindenütt egyformán rossz a helyzet. Hiány van taxisból és szemetesből Budapesten, nincs elég szakács és pincér a Balatonon, és nincs, aki almát szedjen a szabolcsi falvakban.” Úgy folytatja,

Magyarország – hasonlóan a régió országaihoz – szenved a kivándorlástól, ezért tudomásul kell venni a bérek emelkedését.

Szerinte a további béremelkedést is a munkaerőhiány diktálja majd. Hasonlóan vélekedik a volt szociális és munkaügyi miniszter, Herczog László is, aki azt írta, „a bérfelzárkóztatás nem más, mint a munkaerőhiányra adott logikus válasz”. Azt is fontosnak tartja megemlíteni, hogy a bérfelzárkóztatás nem közgazdasági, hanem politikai kategória:

minél inkább politikavezérelt az állami gazdaságirányítás, annál szívesebben avatkozik be a kormány a bérnövelés gyorsítása érdekében.

Más kérdés, hogy a jelenlegi munkaerőhiányos helyzetben a jelentős béremeléseket a piac is kikényszeríti. Úgy véli, a jelenleg tartó „bérfelzárkóztatás” nem más, mint a munkaerőhiányra adott logikus válasz. És azt is gondolja, hogy nem a bér az egyetlen tényező, ami motiválja a munkavállalókat. Számít még:

  • a megélhetési, lakhatási költség,
  • a nyelvtudás,
  • a családtól való elszakadás.

Herczog László a versenyképesség, a termelékenység növelésére esküszik, „ahol ez nem megy, ott jelentős munkaerőhiánnyal kell szembenézni, ami a gazdasági növekedést is visszafoghatja”.

Herczog László
©

Soha nem érjük utol a német béreket

Érdemben ezzel a Századvég Gazdaságkutató Zrt. munkatársa, Regős Gábor sem vitatkozik, azt azonban kijelenti, hogy a termelékenység növekedéséhez adottak ugyan uniós támogatások és viszonylag alacsony kamatozású hitelek, de a kormánynak is van dolga.

Ahhoz, hogy a bérek tovább nőjenek, a kis- és közepes vállalkozásoknál szükség van:

  • a termelékenység növelésére,
  • a bérszínvonal emelkedésére.

A nagyvállalatoknak komplexebb munkafolyamatokat kell Magyarországra hozniuk, ami egyben meghatározza a béremelések hosszabb távú hatását is: „mi az a bérszínvonal, amely mellett a multinacionális cégeknek még megéri az olcsóbb magyar munkaerő alkalmazása, és mi az a bérszínvonal, amelyet még a kkv-k is el tudnak viselni, ki tudnak gazdálkodni”.

Regős Gábor szerint

a bérfelzárkóztatás nem azt jelenti, hogy utolérjük a német béreket, sokkal inkább azt, hogy csökken a kettő közti különbség.

Úgy látja, amikor a kormány a bérekről dönt, figyelembe kell vennie a következőket:

  • egy újabb válság csökkentheti a munkaerő iránti keresletet,
  • a multinacionális cégek olcsóbb országot választanak,
  • a bérek növekedése a kis- és középvállalatokat állítja nagyobb kihívás elé.

Írásában nem győzi hangsúlyozni, hogy ha a bérek nem emelkednek megfelelő ütemben, akkor a külföldre vándorlás miatt egészen biztosan nem marad elegendő munkaerő.

Míg Magyarország korábban versenyezhetett az olcsó munkaerővel, most már egyre inkább a minőségre kell törekednie. A feladat tehát adott, a béreket emelni kell, hiszen nemcsak az uniós átlagtól, hanem a visegrádi országokétól is kisebb-nagyobb mértékben el vannak maradva.

Azt is kiemeli, hogy a mostani magasabb bérek a jövőben magasabb nyugdíjakat eredményeznek, és arra is lehet számítani, hogy kevesebben vállalnak majd külföldön munkát. A kutató kijelenti, hogy a bérfelzárkózás nem állhat le, „hiszen van még hova emelni a béreket”, a háztartások jövedelmi szintjén és életkörülményein is van mit javítani. Ez azonban nem megy magától, kell hozzá:

  • versenyképesség,
  • hatékony kis- és középvállalkozói kör,
  • minél több diplomás.

Az európai bér csak egy álom

Pesszimista forgatókönyvek szerint, azonban ha a vállalati, ágazati különbségek ellenére is folytatódik az általános és nagymértékű béremelkedés, az oda vezet, hogy:

  • megugrik az infláció,
  • felborul a külső egyensúly,
  • elmaradnak a beruházások,
  • mérséklődik a termelékenység.

A CIB Bank vezető elemzője, Trippon Mariann arra figyelmeztet: noha az eddigi panaszok ellenére a cégek „elbírták” a béremeléseket, „ez nem jelenti azt, hogy a jövőben is ugyanilyen lendülettel, a végtelenségig nőhetnek a bérek”. Úgy látja, a feladat a következő: „nemzetgazdasági és ágazati bértárgyalásokon keresztül lehetne bekalibrálni a béremelések olyan mértékét, amelyek után a magasabb bérek pozitív növekedési hatásai érvényesülnek”.

Az európai bérekhez ennél is több kell: „a gazdaságot tartósan a jelenleginél gyorsabb, de fenntartható növekedési pályára kellene állítani”. Az elemző emlékeztet, hogy Magyarország uniós csatlakozása óta, a régiós versenytársakkal összevetve Magyarország több területen sereghajtóvá vált:

  • alacsonyabb az átlagos növekedés,
  • lassabban bővül a termelékenység,
  • lassabb a reálkonvergencia,
  • kevésbé innovatív a gazdaság,
  • gyengébb a kis- és középvállalati szektor.
Képünk illusztráció
©

„A beruházásokban és a termelékenységbe kellene áttörést elérni” – emeli ki, majd úgy folytatja, ehhez kiszámítható gazdálkodási, intézményi, üzleti környezetre, a piaci verseny erősítésére, innovációra, kutatásra és fejlesztésre, az oktatási, egészségügyi rendszer átalakítására van szükség.

Ha ezek az előfeltételek nem adottak, a magyar gazdaság nem lesz képes a jelenleginél gyorsabb ütemű felzárkózásra, relatív lemaradása konzerválódik.

Magyarul: az európai bér álom marad.

Érdekesnek találta cikkünket?
Legyen HVG pártoló tag!

A HVG Pártoló Tagság programja az első olyan kezdeményezés, aminek keretében az olvasóink közelebb kerülhetnek szerkesztőségünkhöz és támogatásukkal segíthetik, hogy újságírói munkánkat továbbra is az eddig megszokott magas színvonalon végezhessük. Tagjainknak heti exkluzív hírlevelet küldünk, rendezvényeket kínálunk, a könyveinkre és egyéb termékeinkre pedig komoly kedvezményt adunk. Támogatóként már heti egy kávé árával is hozzájárulhat a minőségi újságíráshoz! „Amikor annyira eluralkodik a mindennapi életünkön a virtualitás, üdítő igazi emberi kapcsolatokat építeni.”
K. Erna – Pártoló tag


„Régóta olvasom a HVG-t és cikkei között mindennap találok érdekfeszítőt!”
H. Szabolcs - Támogató
Csatlakozzon programunkhoz, támogassa munkánkat egyszeri hozzájárulással vagy fizessen elő a hetilapra!
A HVG Pártoló Tagság programja az első olyan kezdeményezés, aminek keretében az olvasóink közelebb kerülhetnek szerkesztőségünkhöz, és támogatásukkal segíthetik, hogy újságírói munkánkat továbbra is az eddig megszokott magas színvonalon végezhessük. Támogatóként már heti egy kávé árával is hozzájárulhat a minőségi újságíráshoz! Csatlakozzon programunkhoz, támogassa munkánkat egyszeri hozzájárulással vagy fizessen elő a hetilapra!
Nem sokon múlt, hogy ma nem térddel kell irányítanunk a számítógépes egeret

Nem sokon múlt, hogy ma nem térddel kell irányítanunk a számítógépes egeret

Párbeszédet ígér a sárgamellényesekkel a francia kormányfő

Párbeszédet ígér a sárgamellényesekkel a francia kormányfő

Brutális baleset Veszprémnél, két halott

Brutális baleset Veszprémnél, két halott

A parlament lépcsőjéig jutottak a tüntetők, ott fulladt ki ellenállásuk

A parlament lépcsőjéig jutottak a tüntetők, ott fulladt ki ellenállásuk

Elpusztult Roger, a robosztus ausztrál kenguru

Elpusztult Roger, a robosztus ausztrál kenguru

Ahogy Terence Hill kíván második adventet, nem kíván úgy senki

Ahogy Terence Hill kíván második adventet, nem kíván úgy senki