Gyorsított adminisztrációval növelné hitelkihelyezéseit az OTP a kkv-k körében. Most induló hitelprogramjuk keretében 10-15 milliárd forint kkv-hitel kihelyezését tervezik idén, kkv-hitelállományukat pedig legalább 5%-kal növelnék.
Közép- és Dél-Kelet-Európa kilenc vizsgált országa – köztük Magyarország – a gyenge euró és az olcsó kőolaj legfőbb haszonélvezője. Külön-külön kevéssé, de egyben akár jó terep is lehet a tőke számára a sokáig egy helyben toporgó régió. A szakértők azt azért hozzáteszik, hogy Magyarországon a kormányzat a törvénykezés segítségével hoz kedvezőbb helyzetbe cégeket és cégcsoportokat.
Március 16-án indul az NHP+, a jegybank kiterjesztett hitelprogramja, amely a magasabb kockázatú kkv-k számára kínál hitelfelvételi lehetőséget.
Nem kaphatnak uniós támogatási forrásokat 2015–2020 között azok a meghatározó élelmiszer-ipari cégek, amelyek nem minősülnek kis- és középvállalkozásnak. A kormány 300 milliárd forintot irányozna elő az élelmiszeripar fejlesztésére, miközben 1000 milliárd forintnyi igény jelentkezik a piaci szereplők részéről. Felmerült, hogy a kormány nemzeti forrásokból plusztámogatásokat különít el a nagyvállalatok számára, ám erről egyelőre semmilyen konkrétum nem ismert.
Az ipar szerepvállalását a GDP-ből a mostani 22-ről 30-ra emelné a kormány.
Az eddig megismerhető részletek alapján azt boncolgatjuk, hogy milyen változásokat hozhat az átlagos kis- és középvállalat életében az NHP+ megjelenése. Ténylegesen minden cég hitelt fog kapni?
Agyonvágta a kormányzat a cafeteriát, az adótörvény-változások ismeretében a hazai kkv-k mindössze 42 százaléka tervez valamilyen béren kívüli juttatást nyújtani dolgozóinak idén. Ezzel a korábbi javuló trend után rég nem látott mélységbe zuhant a cafeteriában gondolkodó vállalkozások aránya. A legkevesebb cafeteriára idén a kereskedelmi és a szolgáltató cégek dolgozói számíthatnak – derül ki a K&H kkv bizalmi index kutatás legutóbbi adataiból.
Akár 300 milliárd forint EU-s támogatást is kaphat a turizmus 2015-20 között. A pályázati kiírások nyáron már megjelenhetnek.
Még mindig több tízezerre tehető azoknak a vállalkozások száma, amelyek nem nyilatkoztak tényleges tulajdonosukról, ezért január elseje óta még mindig zárolva van bankszámlájuk. Az egészségpénztárak és a nyugdíjkasszák tagjai között százezren jártak ugyanígy.
500 milliárd forintos kerettel jön az NHP+, amellyel a közepesen kockázatos kis- és közepes vállalatokat célozzák meg. Az MNB átvállalja a kockázatok egy részét. A konstrukció március 16-tól az év végéig lesz elérhető.
Kisebb vállalkozásoknál is előfordul, hogy szomszédos országokba értékesítenek. Mutatjuk, hogy tudják mindezt adómentesen kivitelezni.
Súlyos milliárdokat hagynak az államkasszában a magyar vállalkozások, mert egyszerűen nem veszik igénybe a kutatás-fejlesztési tevékenységük után járó adókedvezményeket.
Komoly összegeket spórolhat cége társasági adójából, ha ezeket a kedvezményeket igénybe veszi.
Szerda délután osztották ki az „Év exportőre 2014” elnevezésű díjakat, amelyekkel a Magyar Nemzeti Kereskedőház jutalmazta legjobban teljesítő partnereit.
Néhány hónapja érhető el egy frissítés, amellyel pontosabban célba juttathatja posztjait.
Súlyos milliárdokra is rúghat az az összeg, amit a magyar vállalkozások az államnál hagynak, mert nem veszik igénybe a kutatás-fejlesztési (K+F) tevékenységük után járó adókedvezményeket. Bár az Európai Bizottság legfrissebb jelentése szerint a magyar K+F ösztönző rendszer európai összehasonlításban is versenyképes, sok hazai cégnél nincsenek tisztában azzal, hogy egyes tevékenységük után adókedvezményeket vehetnek igénybe.
Megtörni látszik a házasságkötések rendszerváltás óta tartó csökkenő tendenciája, ami szép reménnyel kecsegtet a ráépülő kisvállalkozások számára.
Büntetett előéletűek, drogfüggők és bevándorlók. Többnyire ők alkotják a New York-i pékség „legénységét”, ahol az állásra jelentkezőket nem faggatják az előéletükről, sőt más egyébről sem.
A jegybanki hitel tavaly és idén is viszi a pálmát a kisvállalkozások körében, azonban nem mindenkinek hozzáférhető. A Bankmonitor összegyűjtötte, miken csúszhat el cége hitelkérelme, és megmutatja, hogy a Növekedési Hitelprogramon túl is van világ.
Február 13-ig jelentkezhet arra az üzletfejlesztő programra, melynek célja, hogy a hazai vállalatokat Szingapúrba repítse és segítsen termékeikkel vagy szolgáltatásaikkal betörni a dél-kelet ázsiai piacokra. A kiválasztott cégek költségeinek jelentős részét az Európai Bizottság állja. Elsősorban a környezetkímélő technológiákhoz kapcsolódó tevékenységet folytató vállalatok jelentkezését várják.
