Előfordult már önnel, hogy lemásolt egy jónak tűnő értékesítési weboldalt, de mégsem jöttek az eredmények? Meghallgatott egy marketing gurut, átemelte tőle a legjobban csengő szövegeket, de forgalma tovább stagnált? Elképzelhető, hogy nem ismeri igazán a vásárlóit, pedig ma már nulla forintból megoldható a piackutatás, mutatjuk hogyan.
Kutatást végeztek a magyar kkv-k facebookozásáról, amelyből kiderült, hogy a többség havonta pár tízezer forintot költ hirdetésekre a közösségi oldalon, és alig páran próbálják ingyen megúszni a dolgot. Úgy érzik, egyre többet kell kicsengetniük, hogy láthatóvá váljanak.
A növekedési adóhitel halasztott adófizetést jelent, ami egyértelműen javíthatja a cégek likviditási helyzetét, de a nagy növekedési előírás miatt ez a lehetőség leginkább a nullás cégeknek lehet jó, vagy a cégcsoporton belül az alvó cégek felélesztésével lehet majd igénybe venni .
Mintegy 18 ezer, elsősorban kis- és közepes vállalat vehetné igénybe az összesen 21 milliárd forintnyi hitelt a növekedési adóhitelprogram keretében. A legnagyobb hitelekhez az egymilliárd forint feletti árbevételű cégek juthatnak majd.
A kormány két a kkv-t érintő pályázatot ígért be áprilisra, most meg is érkezett az egyik.
Dolgozik hétvégén? Sőt, nem is csak egyen-egyen, hanem gyakran? Ennek több oka is lehet: nem tudja beosztani az idejét, nem tudja elengedni a kontrollt, nem tud feladatot delegálni, vagy „csak” még több pénzt akar keresni. Bármi is az ok, ha rendszeresen a szabadidejében dolgozik és nem pihen eleget, akkor egyre kevésbé tud majd a munkaidejében a munkájával végezni, és egyre többet dolgozik majd szabadidejében – ördögi kör ez. Pedig az időgazdálkodás tanulható.
A hazai kkv-k több mint fele ért el árbevétel-növekedést tavaly, az idén pedig, az EU-pályázatok megnyílásával számos korábban elmaradt beruházás is megvalósulhat egy kutatás szerint.
Elsősorban a kis- és középvállalkozásokat, valamint az alacsony keresetű munkavállalók segítését szolgáló módosító indítványokat nyújt be az MSZP a jövő évi költségvetési és adótörvények javaslatához - mondta Burány Sándor, a párt országgyűlési képviselője.
Sok vállalkozás nem él a lehetőséggel, pedig csökkenthetik társasági adójuk alapját a kis- és középvállalkozások, ha számbaveszik beruházásaikat, és minden tekintetben megfelelnek e kedvezmény előírásainak.
Több mint ötezer brit kis- és középvállalat vezetői nyílt levélben álltak ki hétfőn a jelenlegi konzervatív-liberális brit kormánykoalíció gazdaságpolitikája mellett, kockázatosnak nevezve az esetleges kormányváltást a május 7-i parlamenti választások után.
Minden negyedik vállalkozás tervezi, hogy pályázik az uniós támogatások elosztását végző Széchenyi 2020 programba – derül ki egy kutatásból. A legtöbben technológiafejlesztésre, székhely- vagy telephelybővítésre, valamint kapacitásbővítésre fordítanák a pénzt. A kutatás szerint a pályázó cégek beruházásaik 81 százalékát uniós pénzből tervezik megvalósítani, e nélkül a fejlesztéseik 60 százaléka elmaradna.
Nemcsak a hitelfelhasználás köre bővült, de a kölcsönök lehívásának idejét is kitolták egy évvel.
Mintegy 1,1 milliárd forintnyi közvetlen brüsszeli forráshoz jutott öt magyar innovatív cég, amelyek három európai szintű fejlesztési projektet valósíthat meg a pénzből.
Vevőközpontú és innovatív csomagolási megoldásokat dolgozna ki a PackPlus csomagolástechnikai klaszter, amely jövőre innovációs akkreditálást kezdeményez.
Április elejéig az MNB Növekedési Hitelprogram második szakaszában 512,5 milliárd forintot folyósítottak, több mint tizenötezer vállalkozásnak.
Gyorsított adminisztrációval növelné hitelkihelyezéseit az OTP a kkv-k körében. Most induló hitelprogramjuk keretében 10-15 milliárd forint kkv-hitel kihelyezését tervezik idén, kkv-hitelállományukat pedig legalább 5%-kal növelnék.
Közép- és Dél-Kelet-Európa kilenc vizsgált országa – köztük Magyarország – a gyenge euró és az olcsó kőolaj legfőbb haszonélvezője. Külön-külön kevéssé, de egyben akár jó terep is lehet a tőke számára a sokáig egy helyben toporgó régió. A szakértők azt azért hozzáteszik, hogy Magyarországon a kormányzat a törvénykezés segítségével hoz kedvezőbb helyzetbe cégeket és cégcsoportokat.
Március 16-án indul az NHP+, a jegybank kiterjesztett hitelprogramja, amely a magasabb kockázatú kkv-k számára kínál hitelfelvételi lehetőséget.
Nem kaphatnak uniós támogatási forrásokat 2015–2020 között azok a meghatározó élelmiszer-ipari cégek, amelyek nem minősülnek kis- és középvállalkozásnak. A kormány 300 milliárd forintot irányozna elő az élelmiszeripar fejlesztésére, miközben 1000 milliárd forintnyi igény jelentkezik a piaci szereplők részéről. Felmerült, hogy a kormány nemzeti forrásokból plusztámogatásokat különít el a nagyvállalatok számára, ám erről egyelőre semmilyen konkrétum nem ismert.
Az ipar szerepvállalását a GDP-ből a mostani 22-ről 30-ra emelné a kormány.
