Kötelezővé teszik a klímaválság kurzust a Barcelonai Egyetemen
A világon elsőként, 2024-től minden diáknak fel kell majd vennie ezt a tárgyat.
#klímaválság
Művérrel öntötték le Toulouse-Lautrec egyik festményét Berlinben
Az Ülő bohóc leöntője nem a klímaváltozásra akarta felhívni a figyelmet, ellentétben azokkal az aktivistákkal, akik a berlini Természettudományi Múzeumban akcióztak.
Bill Gates most nem a járvány miatt kongatja a vészharangot, de ez sem tűr halasztást
A Microsoft milliárdos társalapítója, Bill Gates szerint még most sincs olyan forgatókönyv a kezünkben, ami hatékony megoldást nyújthatna a klímaválsággal szemben. Ez pedig hangsúlyos probléma.
Szó szerint megváltozott a Föld bolygó színe, és ez nagyobb gond, mint hinné
Több kritikus szerint a klímaváltozás csak hiszti, mert látható jele egyáltalán nincs. Erre cáfol rá egy új tanulmány, aminek szerzői semmi jót nem jósolnak.
Miért néznek ki úgy a fák, mintha már ősz lenne?
Még augusztus van, de sok fa már sárgás-barnás színeket mutat, és hullatja a leveleit.
Parászka Boróka: A rózsagyűjtéstől az erdészgyilkosságig – az erdélyi fairtások tanulsága
A romániai erdők, és különösen az erdélyi, székelyföldi erdős területek apadtak. Miért? Mert az erdővédelemre tett formális ígéretek mögött nem volt valódi politikai szándék. A folyamat pedig nem visszafordítható. Vélemény.
Spiegel-vendégkommentár: Isten hozott a klímaváltozás új valóságában
Az emberiség, pontosabban a Globális Észak olyan viszonyokat idézett elő, amelyben egy valami biztos: az állandó bizonytalanság. Itt az ideje, hogy a politika határozottan és gyorsan cselekedjen, írja a német lapban Christian Stöcker, a hamburgi Alkalmazott Tudományok Intézetének professzora.
Még idén teljesen eltűnhet az egyik gleccser Németországban
Kutatók szerint tíz éven belül az összes erre a sorsra jut majd.
Megmenthetők-e még a kiskertek?
Ránk rúgta az ajtót a klímaváltozás, és ha az idei év nehéznek tűnik az aszály és a meleg miatt, a helyzet a szakértők szerint csak rosszabb lesz.
Elment a tudós, aki felvetette: a járvány talán a Föld kísérlete, hogy megvédje magát az embertől
A 103 éves korában meghalt James Lovelock nevéhez fűződik a Gaia-elmélet megalkotása.
A „klímabűnözők”, akik egy 17 perces út miatt is magángépen repülnek
Kevés ember, sok szennyezés.
Drámai dilemmával szembesül Európa az energiahelyzet miatt
Az energiaellátás biztonsága és a súlyos klímaválság elkerülése látszólag ellentmond egymásnak. A megoldás egyik kulcsa mégis a megújuló források rohamos bővítése.
„Ha nem lesz víz, mi értelme lesz a művészetnek?” – tüntetők ragasztották oda magukat egy festményhez egy londoni múzeumban
John Constable A szénásszekér című festményét az „apokaliptikus jövő víziójával” takarták el.
Olyan súlyos az aszály az Alföldön, hogy több növényen már az sem segítene, ha esne
Csontszáraz a talaj az ország keleti felében. A kalászosoknak, repcének már az sem segítene, ha lenne eső, de egyhamar nem lesz.
Az egészségünk is rámegy a klímaváltozásra
Legyen szó fizikai vagy mentális egészségről, nem fogjuk megúszni a klímaváltozás kedvezőtlen hatásait, amik nem csak új kórokozók megjelenéséhez, a régiek könnyebb terjedéséhez vezetnek majd, de az extrém időjárási jelenségek fizikai sérüléseket is okoznak, a klímaváltozás előtt és hatásai nyomán pedig szorongás és depresszió terjed. Mindez éves szinten több millió ember halálához vezet majd a pesszimista forgatókönyvek szerint.
Miért vagyunk hiszékenyek és átverhetők?
Döntéseinket, cselekedeteinket gondolkodási csapdák tucatjai befolyásolják, észrevétlenül, nap mint nap. Ha tisztában vagyunk velük, és megtanuljuk őket felismerni a saját életünkben, nehezebb lesz megvezetni minket.
Fiatalok klímasztrájkja a Parlament előtt: „Elegünk van a kifogásokból”
Ezren tüntettek péntek délelőtt a Kossuth téren a Fridays for Future által szervezett VII. globális klímasztrájk alkalmából, hogy felhívják a figyelmet a klímaválság veszélyeire.
IPCC: 6000 éve lakott területek válhatnak élhetetlenné a klímaváltozás miatt
Az emberiség fele már most veszélyzónában él, fel kell gyorsítani a klímaharcot – figyelmeztet az ENSZ Éghajlatváltozási Kormányközi Testülete friss jelentésében, amiben a klímaváltozás emberi társadalmakra és természetes ökoszisztémákra gyakorolt hatásait elemzik.
Hogyan építkezhetünk úgy, hogy házaink dacolni tudjanak a durvuló klímával? – videó
Az építészeti látásmód megváltoztatásával párhuzamosan a mérnöki tudományoknak is mozdulniuk kell, és új szabványokra is szükség lesz, hogy épületeink képesek legyenek ellenállni a klímaváltozással járó egyre szélsőségesebb időjárásnak. Nem biztos azonban, hogy ehhez feltétlenül új épületeket kell majd felhúznunk. A régebbiek átalakítása ugyanis kevesebb fizikai energiával, kevesebb káros kibocsátással jár, igaz, szellemi energiából jóval több kell majd. Emellett jobb ha hozzászokunk a mértéktartáshoz, és leadunk szükségleteinkből, mint azok a holland bankárok, akik 14 fokkal is megelégednek télen az irodában. A klímaváltozás mindennapjainkra gyakorolt hatásairól szóló sorozatunk második részében az építészet és a szélsőséges időjárás kapcsolatát boncolgattuk Hartvig Lajos és Bánáti Béla építészekkel, akik új irodájukat már a klímaharc és a fenntarhatóság jegyében alakították ki.
A sokat szennyezők, a sokat fogyasztók vagy a gazdagok fizessék a klímapolitika költségeit?
Mindenképpen az emberek fogják megfizetni a zöld átállás költségét, amiről egyelőre nem is tudjuk biztosan, mekkora lesz – derült ki egy szerdai vitaesten. Eldönthetjük, hogy a társadalom melyik csoportja milyen mértékben járuljon ehhez hozzá, az viszont biztos, hogy az államnak nem kellene dotálnia a jacuzzik fűtését, és költhetné klímatudatosabban az adófizetők pénzét. A Green Policy Center vitaestjén egy volt paksi államtitkár és két zöld átalakulásban jártas közgazdász kereste a válaszokat a klímapolitika pénzégető kérdéseire.