A Magyarországon használt autók átlagéletkora már az ezredforduló idején is tíz év felett volt, azóta pedig a másfélszeresére emelkedett. Az egyelőre megállíthatatlannak látszó elöregedést csak a céges flottákból kikerülő használt járművek lassítják.
A dokumentum a szerzők szerint „sokkal több mint egy zöld hóbort, hiszen mindannyiunk alapvető életlehetőségeit érinti”.
Készülődés a világvégére vagy cselekvés annak reményében, hogy még helyreállíthatunk valamit a polikrízis sújtotta világból, legyen az erdő, lebetonozott egykori zöldterület, helyi közösség vagy épp csak saját mentális tartalékaink – ezekről a kérdésekről is beszél Litkai Gergely humorista a zCast 2026 tavaszi évadnyitó adásában. A podcast immár kilencedik évadnak fókuszába a regenerációt húzta Zsolnay-Fait Federika házigazda, akinek arról is vall a humorista, hogy pontosan mi indította el a fenntarthatóbb életmód irányába, hogyan próbál regenerálni a Mátrában egy kis területet, és miért csináljuk/csináltuk rosszul a fenntarthatóságot. Hogy jönnek ide a kivipálinkával kapcsolatos kihívások és a GDP-adatot magyarázó Nagy Márton?
Senki nem akar megöregedni, és ez nemcsak az idősödő generációk érzése: a fiatalabbak is ezt várják tőlük. Miben jobbak ökotudatosság tekintetében a boomerek, mint a Z generáció tagjai, és milyen lesz a szemünk előtt növekvő MI-generáció?
Iránban nemcsak az aszály miatt konganak az ürességtől a víztározók, hanem azért is, mert dilettáns módon használják a vizet, különösen a mezőgazdaságban. Az államfő pedig nem fél riogatni a népet.
A Világeleje Ünnep 2075 célja, hogy egy napon keresztül neves tudósokkal és gondolkodókkal egy olyan jövőképet fessenek fel, ami nem az ökokatasztrófáról és az összeomlásról szól, hanem cselekvésre buzdít. Lehetséges egy napra kiszakadni a közéleti mocsárból? Tudunk és akarunk még reménykedni? Van ennek értelme? Ilyen kérdésekre kerestem a választ.
A népesedés vagy a fogyasztás visszafogásával úszhatjuk meg inkább a klímakatasztrófát? Elég lenne, ha kevesebbet repülnének és jachtoznának a leggazdagabbak, vagy inkább szülessen kevesebb gyermek a kevésbé tehetősek körében? A népesedéspolitikával tényleg a szegényebbekre hagynák a gazdagabbak az általuk okozott probléma megoldását? A klímakatasztrófa elkerülésének lehetőségeiről a Corvinuson vitázott Ürge-Vorsatz Diána fizikus, klímakutató, az IPCC alelnöke és Pogátsa Zoltán közgazdász.
Csütörtökön indult el hivatalosan a trópusi esőerdők megőrzésére létrehozott pénzügyi alap, amelyből fizetnek minden egyes érintetlenül hagyott hektárért az érintett országoknak. Az első nap után a célösszeg 4,4 százaléka gyűlt össze.
Ez fakad a hágai Nemzetközi Bíróság nyári döntéséből, ami alapján a klímafelelősség alól egyetlen állam sem mentesülhet. Ha pedig pert indítanak ellene a klímaváltozás okozta károk miatt, akár azok megtérítésre is ítélhetik. A döntés komoly hatással lehet az ENSZ jövő hétfőn kezdődő klímacsúcsára, a COP30-ra.
Globálisan. Az Európában mért közel 16 fokos átlaghőmérséklettel a mostani az ötödik legmelegebb szeptember volt.
Sorozatban harmadik éve olvadnak a gleccserek is, vizük emiatt 1,2 milliméterrel emelte a tengerszintet.
Mozgásba lendültek a klímaváltozás elleni küzdelmet szívükön viselők a korábbi klímatörvényt megsemmisítő alkotmánybírósági döntés után. Meg szeretnék mutatni a kormánynak, hogy milyen legyen az új törvény, mert nagy a tét: mennyire leszünk képesek megbirkózni a klíma- és ökológiai válság egyre durvuló hatásaival?
A kormány tudatlansággal és inkompetenciával vádolja a politikust.
A Pilisi Parkerdő Zrt. és az Eötvös Loránd Tudományegyetem közös kutatása hívja fel a figyelmet a klímaváltozás egy újabb hatására – arra, hogy a ma még gyakorinak gondolt fajok sincsenek biztonságban, és ők is veszélybe kerülhetnek a jövőben.
A címben kissé átdolgozva idézett metaforát Zlinszky János biológus, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem tanára hozta egy minapi beszélgetésen, amin Gelencsér András kémikussal és Ürge-Vorsatz Diána fizikussal beszélte át a klímaválság helyzetét. Szó esett a polikrízisről, a fogyasztás szent tehenéről, a zöld diktátorokról és a nemnövekedésről. Mit tehetnek a politikusok, a társadalom, az egyének és a kutatók? Sokféle kérdésre sokféle válasz jött a keresztény tanításból kiinduló biológustól, a borúlátó levegőkémikustól és az optimista fizikustól.
Minden eddiginél nagyobbat kell lépni a klímaváltozás ellen – írja a kutató, aki szerint a versenyképesség csökkenése sem drága ennek érdekében.
Szakértők szerint komolyabb erőfeszítéseket kell tenni annak érdekében, hogy gátat szabjunk a globális átlaghőmérséklet emelkedésének.
A magányosság miatt viszont kevésbé aggódnak egy friss közép-európai kutatás szerint.
Akár még életed is teljesebb lehet, ha megfogadod Takács-Sánta András tanácsait, aki nem csak elméletben dolgozta ki a cselekvő remény filozófiáját, de gyakorlati ötletek tucatjaival is szolgál annak, aki szeretne enyhíteni az ökológiai katasztrófa és a fogyasztói társadalom válságán és emiatt érzett szorongásán. Ki tudja, talán nagyobb változásoknak is megágyazhat, ha vállalod az önkéntes egyszerűséget és ökologikusabb életmódra váltasz, miután meghallgattad a zCast legfrissebb adását.
