1990-hez képest 90-95 százalékkal kellene csökkenteni a káros gázok kibocsátását már 2040-re, hogy esélyünk legyen tartani a párizsi klímacélokat. Ezt nem akárki mondja, hanem azok a tudósok, akikre az Európai Bizottság hallgatni fog, amikor kidolgozza a 2030 utáni klímacélokat.
Rendkívül érdekes ötlettel állt elő a japán N-Ark startup: egy olyan lebegő város terveit vázolták fel, ami több dolognak, így a turizmusnak, az orvosi intézményeknek is otthont adna – és több tízezer embert is el tudna látni.
Norvég kutatók szerint a jegesmedvék életére már nemcsak az egyre fokozódó sarkköri jégolvadás, hanem a jégrétegek mélyén található úgynevezett örök vegyi anyagok is komoly hatást gyakorolhatnak.
A globális felmelegedés miatt jelentősen nő a turbulencia kialakulásának kockázata a repülésnél – állapította meg egy új tanulmány.
Évente több ezer ember hal meg Németországban a nyári hőséghullámok miatt egy kedden ismertetett felmérés szerint.
Több tízezer haltetemet mosott partra a víz Texas partjainál a hétvége folyamán, az állatok az alacsony oxigénszint miatt pusztultak el – mondták el helyi tisztségviselők.
Bár több mint 9,4 millió négyzetkilométert fednek le a Földön a mohák, alig kapnak tudományos figyelmet, vagy legalábbis jóval kevesebbet, mint más növények. Egy ausztrál, spanyol és amerikai kutatókat összefogó csoport nemrégiben bizonyítékokat talált arra, hogy ezek a méltatlanul háttérbe szorult növények igen fontos szerepet játszanak az éghajlati problémák kezelésében
A szárazföldön a perzselő hőhullámok idén tavasszal Ázsia nagy részén okoztak rekordhőmérsékleteket, míg Kanadában az eddigi legrosszabb erdőtűzszezonra lehet számítani. Ez a jelek szerint jövőre még rosszabb lehet, valószínű, hogy 2024 lesz a valaha volt legforróbb évünk.
Szemben a legutóbbi jelentésekkel, miszerint az Északi-sarkvidék legkorábban az évszázad közepe táján válhat jégmentessé szeptemberben, akár már a 2030-as években bekövetkezhet mindez – erre az eredményre jutottak új tanulmány szerzői.
A magyar származású milliárdos szerint az orosz hadseregről kiderült, hogy papírtigris, ha pedig az Egyesült Államoknak sikerül kiegyeznie Kínával, akkor talán van esély arra, hogy a klímaválságot kezelje az emberiség. Mindezt viszont szerinte nem biztos, hogy a demokrácia is túl fogja élni.
A szakértők szerint 2040 és 2060 között csak alkalmanként kell majd a tó vizét pótolni, utána viszont már rendszeresen.
Kína elsőként egyik tengeri olajfúró platformján élesítette azt a technológiát, amely kiszűri, majd egy föld alatti barlangba fecskendezi vissza a légkörbe kerülő szén-dioxidot.
Javulás sem várható, mert óriási a visszaesés a termelésben elsősorban amiatt, hogy Spanyolországban aszály van. Az Európai Unió előrejelzése drámai visszaesést, és ennek következtében nagy áremelést jósol.
Állandósuló trópusi éjszakák a városokban, visszatérő malária, gabonaföldeket fojtogató gyomok, szennyezett élelmiszerek – néhány azok közül a drasztikus hatások közül, amelyekkel előbb-utóbb szembe találjuk magunkat a Kárpát-medencében a klímaváltozás következményeként.
Harminc százalékkal lassultak a mélytengeri áramlatok az Antarktisz körül az utóbbi három évtizedben, aminek komoly következményei lehetnek a Föld éghajlatára, a tengerszint alakulására és az óceánok ökoszisztémájára – állapították meg ausztrál kutatók.
Vészhelyzetben a kormány Uruguayban miután a szárazság miatt sós tengervízzel keveri az édesvizet, és emiatt napok óta tüntetnek a latin-amerikai országban.
Olyan eszközt vezetnek be Horvátországban, amely veszélyjelzéseket küld az emberek mobiltelefonjára természeti katasztrófa esetén. A rendszer szombaton lép működésbe, próbaként mindenki kap majd egy értesítést a telefonjára. Azok a külföldiek is megkapják majd a figyelmeztető üzeneteket, akik éppen az országban tartózkodnak.
Egyre kevesebb az eső Közép-Amerikában, így mind kevesebb vízzel kell beérnie a Panama-csatornának, amely 13 ezer kilométerrel rövidítette meg a tengeri utat, hiszen korábban meg kellett kerülni a Horn-fokot, ahol a viharos vizeken sok ezer tengerész veszítette életét.
Emberek milliárdjainak lakhelye válhat élhetetlenné az éghajlatváltozás okozta példátlan hőmérséklet-emelkedés és szélsőséges időjárás miatt – derül ki egy friss tanulmányból.
Az észak-afrikai és a közel-keleti térségben kiemelkedő Zöld Marokkó-program a fenntartható gazdasági fejlődést és a turizmust is segíti.
