A klímaváltozás, valamint az El Niño időjárási jelenség várható visszatérése miatt 2023-ban vagy 2024-ben újabb átlaghőmérsékleti rekord dőlhet meg – állítják éghajlatkutatók.
Az EU-ban csak olyan terméket lehet majd forgalmazni, amelynek az előállítása nem jár klímaváltozást és a fajgazdagság csökkenését előidéző erdőirtással és erdőpusztulással – erről döntött az Európai Parlament.
A Google hamarosan mindenki számára elérhetővé teszi azt az új funkciót, ami a keresőn keresztül tájékoztatja a felhasználókat, mikor várható hőhullám, és mit tudunk mi magunk tenni hatásainak kivédése érdekében.
Az uniós törvényhozás olyan javaslatokat fogadott el, amelyek nagymértékben járulnak hozzá a károsanyag-kibocsátás csökkentéséhez. Egy kivételével a Fidesz is támogatta ezeket.
A Mexikói-öböl az Egyesült Államok legnagyobb tengeri olaj- és gázkitermelő helye, és a jelek szerint kétszer szennyezőbb, mint amennyiről a hivatalos adatok szólnak.
A felmelegedés, a szélsőséges időjárás és a zsúfoltság egyre jobban fenyegeti a városokban élőket. A metropoliszoknak minél hamarabb alkalmazkodniuk kell, mégpedig több fronton is.
Az Egyesült Államokban egyre kevésbé látnak perspektívát a szénerőművek üzemeltetésében, ezzel párhuzamosan előretör a zöld energia. 2022-ben már több áramot termeltek megújuló energiaforrásból, mint szénből. A trend az előrejelzések szerint 2023-ban is folytatódni fog.
Az erdők, óceánok és nedves élőhelyek mind kiváló „karbonkutak”, amelyek segítenek korlátozni az éghajlatváltozást. Egy tanulmány szerint kilenc állatfaj szintén kulcsfontosságú szerepet játszhat abban, hogy betartható legyen a célul kitűzött legfeljebb 1,5 Celsius-fokos hőmérséklet-emelkedés.
Hat év sikertelen hazai bírósági tárgyalás után egy klímavédelmi csoport tagjaként több mint kétezren perelik be a svájci kormányt az Emberi Jogok Európai Bíróságán (EJEB), azt állítva, hogy a kormányzat éghajlatváltozás elleni politikája sérti az élethez és egészséghez való jogukat.
A környezetet szennyező olajóriások befolyásolni akarják az oktatást is - állítják a környezetvédők, akik igen rosszul fogadták, hogy az Exxon tudományos tanácsadója irodát nyitott a Princeton egyetemen, és kiharcolták annak bezárását.
A Credit Suisse krízise után mindenki próbálja nyugtatni a pénzpiacokat, hogy nem lesz totális káosz, de az idegesség így is jókora; egymás ellen dolgozik az MNB és a kormány; elkészült az ENSZ legújabb klímaváltozási jelentése, és nem örültünk annak, amit ott olvastunk. Ez a hvg.hu heti gazdasági összefoglalója.
Claude Lorius, a téma egyik legjelentősebb kutatója bizonyította be, hogy az ember felelős a klímaváltozásért, és mindehhez a whiskyjébe dobott jégkockák adták az ihletet.
A British Antarctic Survey (BAS) kutatóinak át kellett telepíteniük a Halley kutatóbázist, hogy ne veszélyeztesse azt az Antarktiszról leszakadt hatalmas jégtábla. Eközben a világ legnagyobb jéghegye egy lakott sziget felé sodródik.
Vízválság van a világban, amit Magyarországon is érzünk. Szerdán, a víz világnapján dugják össze fejüket az ENSZ tagállamai, hogyan kezeljék a vízzel kapcsolatos bajokat a nem tiszta ivóvíztől kezdve az áradások okozta károkon át a vízhiányig. A résztvevők önkéntes vállalásaiból áll majd össze egy cselekvési terv, amivel 2030-ig szeretnék megoldani a problémákat.
A bécsi Leopold Museum is egyike azon intézményeknek, ahol aktivisták korábban olajszerű anyaggal öntöttek le egy festményt a klímaváltozásra hivatkozva.
Az amerikai Nemzeti Óceán- és Légkörkutatási Hivatal tudósai szerint a tengerek mélyén úgy vannak jelen a hőhullámok, hogy azokból a felszínen semmit sem lehet észrevenni.
A NASA tudósai 1993 óta mérik, hogy mennyivel emelkedik meg a tengerek vízszintje. 2022-ben már módosítani kellett az előrejelzésen is.
Növelni kellene a víz árát és radikálisan csökkenteni az állami támogatást az öntözéshez, mert a víz jó részét elpazarolják – javasolja szakértők egy csoportja, köztük a WTO vezérigazgatója. Az ENSZ víz világkonferenciát tart, hogy felhívja a figyelmet: ezen a téren azonnal cselekedni kell.
A Norvég Sarkkutató Intézet tudósai szerint a 2021/2022-es költési időszakban az átlagosan 20–200 ezer helyett alig három-négy fészket találtak az Antarktiszon.
Különleges logóval tiszteleg Mario Molina mexikói vegyész munkássága előtt a Google.
