Drasztikus hatással lesz a globális felmelegedés a mezőgazdasági termelésre, akár harmadával is csökkenhet a legfontosabb termények globális hozama. Magyarországon a kukoricatermelést vághatja haza, ha elbukik a klímavédelem: a termés akár négyötödéről is lemondhatunk a század végére.
Gyengülő széltevékenység, de – mint az utóbbi két hónapban – erősebb viharok várnak Magyarországra (is) a globális felmelegedés következtében. Az új ENSZ-jelentés minden korábbinál sötétebben látja az éghajlatváltozást. A magunk mögött hagyott tél hazai adatai sem túl biztatók.
A zöldpolitika jól felvetett témáival a szavazásban bizonytalanok jelentős részét tudnák mozgósítani a pártok, és még a párt nélküli biztos szavazók csoportjából is nagyot meríthet az, aki hiteles üzeneteket tud megfogalmazni – derül ki egy friss felmérésből.
Olyan kritikus jelentőségű iparágak cégeinek közel egyharmada került a magasan fenyegetett kategóriába az Európai Központi Bank stressz-tesztjén, mint a mezőgazdaság, bányászat, energetika és vízgazdálkodás
Az Ukrajna elleni orosz támadásra válaszul a nyugati világ gazdaságilag próbálja térdre kényszeríteni az orosz gazdaságot; a forint zuhan és elképzelni is nehéz, hogy hol lesz ennek vége; sötét jövőképet bemutató jelentés készült a klímaváltozásról. Ez a hvg.hu heti gazdasági összefoglalója.
Az emberiség fele már most veszélyzónában él, fel kell gyorsítani a klímaharcot – figyelmeztet az ENSZ Éghajlatváltozási Kormányközi Testülete friss jelentésében, amiben a klímaváltozás emberi társadalmakra és természetes ökoszisztémákra gyakorolt hatásait elemzik.
Az építészeti látásmód megváltoztatásával párhuzamosan a mérnöki tudományoknak is mozdulniuk kell, és új szabványokra is szükség lesz, hogy épületeink képesek legyenek ellenállni a klímaváltozással járó egyre szélsőségesebb időjárásnak. Nem biztos azonban, hogy ehhez feltétlenül új épületeket kell majd felhúznunk. A régebbiek átalakítása ugyanis kevesebb fizikai energiával, kevesebb káros kibocsátással jár, igaz, szellemi energiából jóval több kell majd. Emellett jobb ha hozzászokunk a mértéktartáshoz, és leadunk szükségleteinkből, mint azok a holland bankárok, akik 14 fokkal is megelégednek télen az irodában. A klímaváltozás mindennapjainkra gyakorolt hatásairól szóló sorozatunk második részében az építészet és a szélsőséges időjárás kapcsolatát boncolgattuk Hartvig Lajos és Bánáti Béla építészekkel, akik új irodájukat már a klímaharc és a fenntarhatóság jegyében alakították ki.
A globális felmelegedés és a földhasználat változása az évszázad végéig még az eddigieknél is szélsőségesebb erdőtüzeket okozhat – figyelmeztetett az ENSZ új jelentésében.
A Facebook 2021 májusában tett ígéretet arra, hogy jobban odafigyel a klímaváltozással kapcsolatos álhírekre, ám a jelek szerint ez a vállalás nem lett túl sikeres.
Helyi szinten felgyorsítja a hó olvadását a növekvő kutatói tevékenység és turizmus az Antarktiszon – tárták fel egy nemzetközi kutatócsoport vizsgálatai, amelyekben a Zürichi Egyetem is részt vett.
Az elkövetkező 30 évben akár annyival is megemelkedhet a világtengerek szintje, mint amennyivel az elmúlt 100 évben – jósolja az amerikai űrkutatási hivatal (NASA) és az amerikai óceán- és légkörkutató központ (NOAA).
Mindenképpen az emberek fogják megfizetni a zöld átállás költségét, amiről egyelőre nem is tudjuk biztosan, mekkora lesz – derült ki egy szerdai vitaesten. Eldönthetjük, hogy a társadalom melyik csoportja milyen mértékben járuljon ehhez hozzá, az viszont biztos, hogy az államnak nem kellene dotálnia a jacuzzik fűtését, és költhetné klímatudatosabban az adófizetők pénzét. A Green Policy Center vitaestjén egy volt paksi államtitkár és két zöld átalakulásban jártas közgazdász kereste a válaszokat a klímapolitika pénzégető kérdéseire.
Az üvegházhatású gázok kibocsátása csaknem a járvány előtti szintre ugrott vissza az Európai Unióban – közölte az unió statisztikai hivatala, az Eurostat.
A globális felmelegedés és az emberi tevékenység miatt vált apokaliptikus helyszínné egy valaha idilli brazil halász- és üdülőváros. Atafona homokos partját és parti házsorait egyre gyorsuló ütemben falják fel az óceán globális felmelegedés miatt is egyre mohóbb hullámai, miközben a természetes megújulást biztosító közeli folyót az emberek fojtogatják.
Az emberi tevékenység hatása 2040 után jelentkezik erőteljesebben: még a klímamodellek optimista jövőképe szerint is csökkennek a hazai havazások a század végére.
Kétmillióval kevesebb fecskénk van, mint tíz éve, így szúnyogból is kevesebbet fogyasztanak. Összegyűjtötték azokat a módszereket, amelyekkel segíthetünk a madaraknak.