A fokozódó éghajlatváltozás miatt veszélybe kerülnek az egyre nagyobb és népesebb városok is az IPCC második munkacsoportjának friss jelentése szerint. Ez azért jelentős probléma, hiszen a Föld lakosságának 56 százaléka, Magyarországénak pedig 72 százaléka már most városokban él, és 2050-re az előrejelzések szerint a jelenlegihez képest további 2,5 milliárd ember válik majd városlakóvá – derül ki a Másfélfok tanulmányából.

A fokozódó urbanizáció még a klímaváltozás nélkül is óriási kihívás az emberiségnek, hiszen 2000 és 2030 között még az éghajlatváltozás figyelembevétele nélkül is 2,5-szeresére nő az árvíznek és aszálynak egyaránt kitett városi területek kiterjedése.

A jövőbeli urbanizáció pedig csak felerősíti a helyi hőmérséklet-emelkedést: 2100-ra az optimista éghajlati forgatókönyv (RCP2.6) szerint az emberi populáció fele, pesszimista (RCP8.5) esetben pedig háromnegyede lehet kitéve a szélsőséges hőség és páratartalom okozta életveszélyes éghajlati viszonyoknak.

A hőstressznek való kitettség jelentősen magasabb lesz a mérsékeltövi városokban, mint azok vidéki környezetében. A városi vízhiányból adódó kockázatok is világszerte nagy valószínűséggel növekedni fognak: becslések szerint a világ nagyvárosainak csaknem egyharmada kimerítheti jelenlegi vízkészletét 2050-re. Ráadásul az az árvíz elvezetését sem segít az, hogy mindent „lebetonozunk”.

A tanulmány arra is rámutat, hogy bár az elmúlt években sok város dolgozott ki alkalmazkodási tervet, ezek közül csak korlátozott számú valósult meg ténylegesen, annak ellenére, hogy az ENSZ Éghajlatváltozási Kormányközi Testületének korábbi, ún. 1,5°C-os különjelentése kijelölt olyan kulcsfontosságú alkalmazkodási lehetőségeket, amelyek segítik az élhető városi környezet kialakítását. Ezek közt vannak olyan pontok, mint a zöld infrastruktúra kialakítása, a fenntartható területhasználat és tervezés, valamint a fenntartható vízgazdálkodás.