1990-hez képest 90-95 százalékkal kellene csökkenteni a káros gázok kibocsátását már 2040-re, hogy esélyünk legyen tartani a párizsi klímacélokat. Ezt nem akárki mondja, hanem azok a tudósok, akikre az Európai Bizottság hallgatni fog, amikor kidolgozza a 2030 utáni klímacélokat.
Az autógyártók szerint túl nagy terhet róna rájuk a gyors átállás.
A miniszter szerint az EU az emberekkel fizettetné meg a klímaterv költségeit.
„A tett az első, a szó második” – vetítette ki a Greenpeace Budapest fölé, hogy felhívják a figyelmet az elégtelen klímavédelmi intézkedésekre.
Az Energiaklub elemzése szerint a Nemzeti Energia- és Klímaterv pont környezeti szempontból nem fenntartható, és teljesen hiányoznak belőle a környezeti és a társadalmi szempontok. A mostani klímatervvel valószínűleg meg se fogjuk közelíteni a 2050-re kitűzött zéró kibocsátást.
Lengyelországban kicsit másképp gondolják, de Brüsszelben is több időt szánnak az átállásra.
A környezetvédelemben bukott ki az első konfliktus a magyar kormány és az Európai Bizottság megválasztott elnöke között.
