1990-hez képest 90-95 százalékkal kellene csökkenteni a káros gázok kibocsátását már 2040-re, hogy esélyünk legyen tartani a párizsi klímacélokat. Ezt nem akárki mondja, hanem azok a tudósok, akikre az Európai Bizottság hallgatni fog, amikor kidolgozza a 2030 utáni klímacélokat.
Az autógyártók szerint túl nagy terhet róna rájuk a gyors átállás.
A miniszter szerint az EU az emberekkel fizettetné meg a klímaterv költségeit.
Magyarország nincs aközött a hét ország között, amelyek a legszennyezőbb módon nyernék a villamosenergiát 2030-ig.
„A tett az első, a szó második” – vetítette ki a Greenpeace Budapest fölé, hogy felhívják a figyelmet az elégtelen klímavédelmi intézkedésekre.
Az Energiaklub elemzése szerint a Nemzeti Energia- és Klímaterv pont környezeti szempontból nem fenntartható, és teljesen hiányoznak belőle a környezeti és a társadalmi szempontok. A mostani klímatervvel valószínűleg meg se fogjuk közelíteni a 2050-re kitűzött zéró kibocsátást.
Lengyelországban kicsit másképp gondolják, de Brüsszelben is több időt szánnak az átállásra.
A környezetvédelemben bukott ki az első konfliktus a magyar kormány és az Európai Bizottság megválasztott elnöke között.
Elolvasták az Európai Bizottságban a magyar energia- és klímatervet, majd azt írták: kidolgozatlan az anyag, kiegészítésre szorul, ahol pedig konkrét tervek vannak benne, az nem elégséges.
Több tagországgal ellentétben Németország, Lengyelország és Csehország mellett Magyarország kormányának sem tetszik az uniós klímapolitika, ezért megvétózza a tervezetet.
