Vámháború: Hol tartunk most? Mire kell készülniük a vállalatoknak?
Az Amerikai Egyesült Államok és az Európai Unió között július 27-én megállapodás született egy átfogó vámegyezményről.
„Jó lelkiismerettel tudom mondani, hogy 2030-ra Magyarországon az energia 90 százalékát olyan forrásból nyerjük majd ki, amelynek nincs szén-dioxid-tartalma” – mondta Orbán Viktor az Ursula von der Leyen leendő uniós bizottsági elnökkel folytatott tárgyalások után. Csakhogy Orbán merész tódításával szemben az uniónak elküldött hazai klímaterv szerint Magyarország 2030-ra a vállalt 40 százalékos kibocsátáscsökkentést teljesíti 1990-hez képest. Tehát szó sincs róla, hogy „az energia 90 százalékát” karbonsemleges forrásból fedezné – olvasható az e heti HVG-ben.
Az uniós célérték 2030-ra 40 százalékos csökkentés, Orbán ennek az elérésére utalt. A karbonsemlegesség harminc éven belüli eléréséhez további 60 százalékos mérséklésre volna szükség, aminek teljesítése jócskán igénybe veszi a fantáziát.
A magyar kormány szembemegy az EU-többséggel, és fő okot nem is leplezi a kormány. „A 2050-re kitűzött klímasemlegesség óriási kiadásokkal járna” – szól a közlemény, egyúttal azt állítva, hogy így fenntarthatatlan lenne a rezsicsökkentés, „a magyar családok áramszámlája 30-40 százalékkal emelkedne”. Ez egyrészt nem igaz, másrészt a kormány egyáltalán nem törődik azzal, hogy a klímaváltozás miként hat a magyar családokra.
Részletek az e heti HVG Gazdaság rovatában.
HVG
