szerző:
hvg.hu
Tetszett a cikk?
Értékelje a cikket:
Köszönjük!

„A tett az első, a szó második” – vetítette ki a Greenpeace Budapest fölé, hogy felhívják a figyelmet az elégtelen klímavédelmi intézkedésekre.

Zhvg
A világ egyik legsürgetőbb problémája a környezet védelme, a klímaválság, a fenntarthatóság. Ezekre nekünk különös figyelmet kell fordítanunk, ezért kiemelt helyen is kell kezelnünk. Innen új alrovatunk címe is: Zhvg.
Friss cikkek a témában

A Greenpeace Széchenyi-idézettel üzent a kormánynak, amivel arra utaltak: nem elég klímabajnoknak hívni magunkat, úgy is kell cselekedni. A környezetvédő szervezet tíz pontban gyűjtötte össze mindazokat a káros vagy elégtelen intézkedéseket, amelyek rávilágítanak, mennyire abszurd a kormány klímavédelme. A greenpeace.hu/hajraklimavedelem címen elérhető levélküldő kampányával most mindenki közvetlenül is megkérheti a magyar miniszterelnököt, hogy álljon végre az éghajlatvédelmi törekvések élére.

Széchenyi szavait azért is tartják különösen aktuálisnak, mert az Európai Unióban jelenleg történelmi jelentőségű folyamatok zajlanak: a tagállamoknak most kell megállapodniuk az Európai Unió klímacéljainak szigorításában. A megállapodásban oroszlánrésze van Orbán Viktor magyar kormányfőnek is: az uniós klímamegállapodást ezúttal támogatnia és nem blokkolnia kellene.

„A miniszterelnök többször is klímabajnoknak nevezte hazánkat az elmúlt egy évben, a múlt héten mégis abszurditásig emelt uniós klímacélokról beszélt. Eközben a kormány, amelynek 2010 óta nincs Környezet- és Természetvédelmi Minisztériuma, méregdrágán, közpénzen vásárol meg egy szennyező és klímagyilkos szénerőművet, nem hajlandó lehetővé tenni szélerőművek építését és nem támogatja a lakóépületek energiahatékonysági felújítását sem. A klíma- és ökológiai válság közepén ezek az igazán abszurdak, nem az, ha valaki a kímavédelem érdekében cselekedni akar” – nyilatkozta Perger András, a Greenpeace Magyarország klíma- és energiakampány-felelőse.

A tudomány álláspontja szerint 2030-ig az Európai Uniónak 65 százalékkal kell csökkentenie kibocsátásait. Ehhez képest a magyar kormány mindössze 40 százalékos csökkentést vállalt. A most érvényben lévő globális kibocsátáscsökkentési vállalásokkal az éghajlatunk nem a Párizsi Megállapodásban célul kitűzött 1,5 C fokkal, hanem minimum 3-4 C fokkal lesz melegebb az ipari forradalom előtti szinthez képest. Ez már olyan klímát jelentene, ami súlyos élelmiszertermelési és vízellátási problémákkal, sosem látott hőhullámokkal, szárazságokkal és pusztító viharokkal járna, és visszafordíthatatlan pusztítást okozna az élővilágban.

A szervezet szerint az elkövetkezendő hetek azonban lehetőséget adnak arra, hogy Magyarország valóban klímabajnokká váljon. Kihangsúlyozzák azonban azt, hogy ehhez a magyar miniszterelnökre, a kormánytagokra és a magyar európai parlamenti képviselőkre egyaránt szükség van. Jelenleg tart az Európai Unió Környezetvédelmi Tanácsának informális ülése, ahol a tagállamok miniszterei egyeztetnek többek között a klímavédelmi kérdésekről is. Az Európai Parlament jövő héten, október 6-án szavaz az uniós klímatörvényről, és ezt követően kerül sor az Európai Tanács döntésére, ahol kormányfőként Orbán Viktor képviseli Magyarországot. 

A környezetvédő szervezet a mai nappal nyílt levélben kereste meg az Európai Parlament (EP) magyar képviselőit. A Greenpeace www.greenpeace.hu/hajraklimavedelem linken elérhető, jelenleg folyó levélküldő kampányában pedig mindenki közvetlenül is üzenhet a magyar miniszterelnöknek. A levélküldők száma már több mint 3000-nél tart.

nyitókép: Járdány Bence/Greenpeace

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!

Schaffhauser Tibor Gazdaság

Miért kritizálja mindenki az uniós klímatörvényt?

Az EU feladta a harcot, bukásra kárhoztatjuk magunkat – Greta Thunbergtől a Greenpeace-ig zöld aktivisták ehhez hasonló kritikával illetik az Európai Bizottság március 4-én bemutatott uniós klímatörvény-tervezetét, amely nem határozott meg 2030-as kibocsátási célokat. A bizottságnak emellett szembe kell néznie a progresszív tagállamok kritikájával is, tucatnyi ország vezetői sürgetnek magasabb kibocsátás-csökkentési célokat, és azok mielőbbi elfogadását – a bizottság őszi terveivel szemben – legkésőbb júniusban szükségesnek tartják. De jöhet kritika a lemaradó országoktól is, amelyeknek a klímatörvény a későbbiekben alighanem legtöbb politikai vitát kiváltó pontja fáj majd, mely szerint a bizottság felhatalmazást kapna, hogy kötelezően követendő ajánlásokat szabjon a később meghatározott célok teljesítésében elmaradó tagállamok számára. A kétsebességes Európa szelleme a klímavédelemben is egyre láthatóbb. Elemzés.