Feszültség és konfliktus a szervezetben – Hogyan kezelhető?
Az egészséges csapatműködés és az eredményesség szempontjából kulcskérdés, hogyan kezeli a cégvezető a konfliktusokat.
Az év elején kellett az EU-tagoknak beadni a nemzeti energia- és klímaterveket, ma pedig az Európai Bizottság nyilvánosságra hozta ezeknek az értékelését. A magyar tervekkel kapcsolatban nem sok jót írtak: a célok és az intézkedések nincsenek teljesen kidolgozva, a tervezetet még ki kell egészíteni.
Amikor az MTI beszámolt a jelentésről, azt írták: „egyes tagállamoknak mérhető, megvalósítható, reális és határidőhöz kötött célkitűzéseket kell megállapítaniuk. Több konkrét szakpolitikai lépéssel és intézkedéssel kell támogatniuk a nemzeti célértékeik és hozzájárulásaik elérését.” Egy apró részletet nem említettek meg: hogy ez a kritika konkrétan a magyar tervekről szólt.
A magyar dokumentum szerint 2030-ig a megújuló energiaforrások arányát csak arra a 20 százalékra vinnék fel, amely az uniós minimumelvárás. Ez a most kiadott vélemény szerint „nem tükrözi teljes mértékben Magyarország lehetőségeit”.
Ami az unió energiahatékonysági céljai eléréséért tett magyar vállalásokat illeti, a jelentés azt írta: a hozzájárulás nagyon alacsony, a szakpolitikát és az intézkedéseket pedig jobban is tisztázhatnák.
Az értékelés arra is kitér: jó, hogy egy konkrét szám is bekerült a magyar tervekbe, mégpedig az, hogy 14 700 milliárd forintba kerülne az energiaszektor átalakítása és az energiahatékonyság növelése. Csakhogy ehhez nem jelöltek meg forrásokat, így a lehetséges befektetők nem láthatják át az intézkedések pénzügyi hátterét – áll a jelentésben.
