Drámai rekord: +38 Celsius-fokot is mértek az Északi-sarkvidéken az idén
Az Északi-sarkvidéken tavaly június 20-án mért 38 Celsius-fok a hivatalos rekord a Meteorológiai Világszervezet (WMO) keddi genfi bejelentése alapján.
Az Északi-sarkvidéken tavaly június 20-án mért 38 Celsius-fok a hivatalos rekord a Meteorológiai Világszervezet (WMO) keddi genfi bejelentése alapján.
A tehénböfögés és az erdőirtás mérséklése kevés lesz az új klímacélok eléréséhez, az építőipar működését is sürgősen újra kellene gondolni. Ehhez nemcsak a „beépített emisszió” fogalmával kell megismerkedni, de szükség lehet a kenderbetonra és a gombafonaltéglára is.
Ennek is, annak is megvannak az előnyei és a hátrányai, de van egy nagy különbség, ami mellett nem mehetünk el.
Miközben a kakaótermelés maga is jelentősen hozzájárul a klímaváltozáshoz, a jelenség vissza is hat a csokoládé alapanyagára. A klimatikus változások nyomán akár a felére is csökkenhet a kakaótermesztésre igazán alkalmas területek nagysága.
Fenntartható ruhatár, egy ökothriller, bolygómentő tippek iskolásoknak, fermentálás és ökológia: a Zhvg egy újabb könyvajánlót állított össze, hogy mit olvasson ősszel, ha érdekli a klímaváltozás és a fenntarthatósággal kapcsolatos kérdések.
Az eddig véltnél korábban, néhány évtizeden belül több eső eshet, mint hó az Északi-sarkvidék egyes vidékein a globális felmelegedés és a tengerjég visszahúzódása miatt – jósolják kutatók egy új tanulmányban.
Hatalmas profittal termelnek az európai szénerőművek a földgáz hiánya és egekbe szökött ára miatt. A klímavédelmet is visszavető jelenség azonban átmeneti lehet, a karbonkvóták ára rekordokat dönt.
Egyesek azt jósolják, hogy extrém hideg télre számíthatunk a poláris örvény gyengülésével. Egy meteorológus kutató az előrejelzés megalapozottság után eredt.
Az államfő megosztotta, hogy a mandátuma lejárta után is szívesen foglalkozna a környezetvédelemmel.
Nagyobb arányban szakadnak el egymástól az egyébként monogám kapcsolatban élő albatroszok a tengervíz felszíni hőmérsékletének emelkedése hatására - állapította meg egy nemzetközi kutatócsoport.
India és Kína az a két ország, amelyeknek erőteljesen csökkentenie kellene a szénbányászatot, az olaj- és gázfelhasználást, és hasznosítania kellene a napenergiát. Ezek a országok a világ legnagyobb károsanyag-kibocsátói, India áramszolgáltatása hetven százalékát szénből nyeri, így kérdés, visszafordíthatók-e a jelenlegi folyamatok.
Több százan tiltakoztak az ellen a brit fővárosban, hogy elítéltek több környezetvédelmi aktivistát.
A klímaváltozáshoz köthető folyamatok eredményét a normál modellek már nem képesek előre jelezni. Ehhez új számításokra van szükség, és egy olyan rendszerre, ami megbirkózik velük. Az Nvidiánál úgy vélik, képesek létrehozni egy ilyen platformot.
A változó időjárás miatt összehúzódnak és kitágulnak sókristályok, ami miatt összeomlanak a kőzetek, és megsemmisülnek a rajzok.
Lett nyilatkozat, de felpuhították. Láthatóvá teszik a konkrét eredményeket, de az eddigi vállalásoknak még nincs hatása. India ugyan majdnem megtorpedózta az egyezményt, mégis tett egy jelentős vállalást, az EU viszont saját súlyához képest szerényen szerepelt – így értékelte a COP26-ot a Green Policy Center.
Az elmúlt években környezeti hatásokra csökkent a szardíniák mérete a Földközi-tengerben a francia tengerkutató intézet (Ifremer) tanulmánya szerint.
Volt, aki nagy elvárásokkal várta a Glasgow-i klímacsúcs végét, mások emelni igyekeztek a tétet, de úgy tűnik, ezeknek nem felelt meg az ENSZ 26. klímakonferenciája. Megkötöttek néhány ígéretes megállapodást, de a kibocsátás-csökkentési vállalások szerények maradtak, és a záróegyezményt is felpuhították.
A metán kibocsátásának csökkentése kevesebbeknek fáj, mint a szén-dioxidé, úgyhogy a világ 105 országa inkább a metán visszafogására tett ígéretet.
A tasmániai sivatagban elhelyezett acéldobozban merevlemezek találhatók, amelyek többek közt a felszíni hőmérséklet-változásról rögzítenek adatokat. Ha a világ elpusztul, innen is tudni lehet majd, hogyan jutottunk odáig.