Úgy sikerül valamennyit lefaragni a kiadásokból, hogy az átlagember életszínvonala nem fog esni a szakértők szerint. Elemzőket kérdeztünk a költségvetés átírásáról, akik szerint az idei hiány nagyon magas lesz, de most még toleráns a piac, sokkal inkább azt várják, hogy a 2027-es büdzsét hogyan tervezik majd.
A Pénzügyminisztérium ezt „a valóság költségvetésének” nevezi, miután már korábban kiderült, hogy az Orbán-kormány elhallgatott egy sor kiadást, és valójában 3,7 helyett 8,3 százalék felé mutatott az idei hiánypálya.
A pénzügyminiszter szerint megtörtént a fordulat a költségvetési fegyelemben.
Az iparűzési adóból befolyó összeg is csak átmenetileg segít majd a fővárosnak.
A tervezettnél kevesebb rendelkezésre állási díjat fizetett a büdzsé a Mészáros Lőrinc és Szíjj László érdekeltségében álló sztrádakoncessziós társaságnak júniusban, az első félévben 2025 első hat hónapjához képest összesen 112 milliárd forinttal kevesebb volt a kiadás. Ennek is köszönhető, hogy júniusban príma eredményt, 424 milliárd forint többletet ért el a büdzsé.
A villamosenergia-hálózat irányításáért felelős Mavir percről percre figyeli a hálózat terhelését, és ha indokolt, a kormány bármikor elrendelhet korlátozásokat a nagyfogyasztóknál.
A parlamenti bizottság többek között a reprezentációs kiadásokat, illetve az külsős cégeknek adott megbízásokat és egyedi támogatásokat kifogásolta.
A pénzügyminiszter szerint a költségvetési oldalon ennek visszafogott hatása van.
A június hónapot 424 milliárd forintos többlettel zárta a költségvetés, ám ebben benne van közel 150 milliárd forint osztalék állami vállalatoktól. Köztük a Szerencsejáték Zrt. osztaléka, amiről Nagy Márton pár nappal a választás előtt döntött.
A pénzügyminiszter javaslata szigorítja a költségvetés megalkotására és módosítására vonatkozó szabályokat, egyben elveszi a Költségvetési Tanács vétójogát. A vétójog a tanács elnöke szerint is üres formalitás.
Az uniós helyreállítási eszköz Tisza által az utolsó pillanatban „hazahozott” 10 milliárd euróját (6,5 milliárd euró támogatás, a többi kedvezményes hitel) nagyon gyorsan el kell költeni legalább formailag, ehhez a pénzt a magyar költségvetésnek előbb kell prezentálnia, minthogy az utalások befutnának Brüsszelből. A pénzforgalmi hiány így idén nagyon magas lesz – cserébe a következő éveket könnyítik a brüsszeli utalások. Mit jelenthet mindez a gyakorlatban?
Az idei évre a Pénzügyminisztérium GDP-arányosan, eredményszemléletben 7,5 százalékos költségvetési hiánnyal kalkulál. Az uniós RRF-forrásokat azonban részben előfinanszírozni kell, emiatt jelentősen megugorhat a büdzsé finanszírozási igénye.
Májusban megállt a deficit növekedése, júniusban pedig óriásit esett a költségvetési hiány, de még mindig kiugróan magas, az éves cél 80 százalékán áll.
Összesen 577 millió forintos kiadással számolnak a vármegyei és főispáni elnevezések kivezetésével kapcsolatban – szúrta ki a Népszava az erről szóló jogszabály-módosítás egyik dokumentumában.
A 7 százalékot meghaladó mínusz kiemelkedő, de nem ritka. Orbán így is messze van a Gyurcsány-féle szintektől.
A volt miniszter szerint kiszámíthatóbb gazdaságpolitikával valamennyi lefaragható lenne a hiányból.
A 400 ezer gyereknek járó iskolakezdési támogatás, a közmédia átmeneti vezetése, a küszöbön álló gyors, és a későbbi alaposabb Alaptörvény-módosítás is téma volt a kormányülés utáni tájákoztatón, ahol Magyar Péter beszélt Sulyok tamás államfő távozásáról, a Tisza választási ígéreteinek – mint például a családi pótlék duplázása – betartásáról és arról is, hogy minden minisztériumnál folyik az átvilágítás, és a vagyonkezelő alapítványoknál is nézik, hogy „hol, mennyi pénzt loptak el”.
Az első negyedévben az államháztartás GDP-arányos hiánya 9 százalék volt, ez a második legrosszabb első negyedéves adat 1999 óta. Az állami kiadások 2025 első negyedévéhez képest 19 százalékkal alakultak magasabban.
„Orbán Viktor ugyanúgy hazudott és trükközött a számokkal, mint ahogy azt anno Gyurcsány Ferenc tette” – mondta a miniszterelnök. Állítása szerint az infrastruktúra is jelentős fejlesztésre szorul, például 91 híd kritikus állapotban van.
Növekedési pályán indulhatott el a magyar gazdaság, de nem lesz olyan nagy a lendülete, mint a 2020 előtti években volt. Egy kisebb inflációs sokk veszélye reális, a költségvetés nem menthetetlen, a vendégmunkások nélkül pedig nem lehet hosszú távú növekedés – mutatta be Virovácz Péter, az ING vezető elemzője.
