Csak egy csoda mentheti meg a francia kormányt, de úgy tűnik, nincs ilyen a láthatáron. A politikai válság pedig akár mélyebb pénzügyi válság felé is sodorhatja az országot, ami megrázhatja az Európai Uniót is.
A legnagyobb baloldali szakszervezetek a jövő évi költségvetés ellen tiltakoznak, amely megszorításokat is tartalmaz.
Több a látszat, mint a valódi költségvetési támogatás: a kormány az üzleti szektor beruházásait és a háztartások költekezését noszogatja – így jellemezhető az a gazdaságpolitikai akcióterv, amelytől a miniszterelnök „fantasztikus, nagyszerű, példátlan” történéseket vár jövőre.
A költések a közszolgáltatások színvonalában nem érzékelhetők, a hosszú távú növekedést pedig bizonytalanná teszi a magas eladósodás és az abból eredő kamatterhek.
Súlyos pénzekbe kerül a Dürer Park irodakomplexum megvásárlása.
Az állami vasúttársaságon idén is kifogott a tél első valódi, bár nem túl nagy csapadékadagja. Nosza, ítélt is még nekik egy kis pénzt a kormány – meg bemutatta, hogyan fogja átalakítani a vállalatot. A Mol azt mondta, EU-s pénzért cserébe hajlandó lenne leválni az orosz olajról, aztán azt mondta, hogy nem ezt mondta. Orbán Viktor az öregedésről lamentált, Matolcsy György a szingularitásról értekezett, miközben megpiszkálták a borravalót. Erről és még sok egyébről szól a HVG heti gazdasági összefoglalója.
A kiemelt sportegyesületek és a nagyobb sportági szövetségek költségvetési támogatása is megnövekszik jövőre, igazán sok pénzt viszont a létesítmények fenntartása fogja elvinni. Átnéztük, milyen sportcélokra jut a 2025-ös költségvetésből pénz.
Bár 2026-ban már kevesebbet kell majd költeni a sztrádakoncessziókra, de jövőre kezdődnek a vállalt bővítések az M1-es háromsávúsításával.
Harminc órán át vitáznának a jövő héten a 2025-ös büdzséről – kormányzati nyelven a „békeköltségvetésről” –, és az elfogadásához három rendkívüli ülésnapot is be kell iktatni karácsony előtt. Hétfőn ellenzéki ötletre vitanap lesz a lakhatási válságról.
Villanások a 2025-ös költségvetésből: mennyi jut az egészségügyre valójában?
Aggódva számolgatja egész Európa, mit hozhat Donald Trump következő elnöksége; fizetést kapnak az államtól az egykori Dunaferr dolgozói; elkészült az összesítés arról, hogy hány millió magyar él lakhatási szegénységben. Ez a HVG heti gazdasági összefoglalója.
Átlapozva a 2025-ös költségvetés tervezetét, a HVG igyekszik néhány érdekességre felhívni a figyelmet.
Villanások a 2025-ös költségvetésből: adócsökkentések és adóemelések, valamint a különadók változása.
A korábban vártnál sokkal gyengébb idén a magyar gazdaság, jövőre a növekedésünk egy kicsivel 3 százalék fölé lép fel a CIB előrejelzése szerint. Az igazán nagy baj nem a lakossági fogyasztással van, hanem a cégek és az állam beruházásai vannak olyan szinten, amivel csak a katasztrófa-forgatókönyvekben számoltak. Nagy kérdés, hogy Donald Trump mennyire ugrik neki a német autóiparnak, de ennek a hatásai csak évek múlva mutatkozhatnak.
Villanások a 2025-ös költségvetésből: a pártok és a pártalapítványok, valamint az állami média támogatása.
A jövő évi költségvetés tervezetében már nem szerepelnek bizonyos különadók, például a légitársaságoknak, a távközlési szektornak és a gyógyszergyártóknak sem kell már fizetniük. Kérdés ugyanakkor, hogy ezekből eddig befolyt bevételek pótlására honnan lesz forrás. Az egyes különadók eltörlése mellett a vállalkozásoktól várt adóbevételek, az áfa és a személyi jövedelemadó tervezett jelentős gyarapodása a szembetűnő a jövő évre.
Hatalmas, négyezer milliárd forintot meghaladó pénzforgalmi hiányt és az államadósság minimális csökkentését tartalmazza a jövő évi költségvetés, amely két csodafegyverre épít: Donald Trump megválasztására és arra, hogy belátható időn belül lezárul a háború.
A 2025-ös költségvetés tervezetében Senyei György OBH-elnök javaslata ellenére a kormány ismét nem emelt a bírák és ügyészek illetményalapján. Duplájára emelte viszont a bíróságok személyi kiadásaira fordítható összeget.
