Saját forrásból, működésük költséghatékonyabbá tételével biztosítja a MÁV azt a 2 milliárd forintot, amit saját számításaik szerint egy év alatt jegyár-visszatérítésként fizethetnek ki késések miatt – árulta el a HVG-nek Hegyi Zsolt, a MÁV-csoport vezérigazgatója. Azt azonban nem részletezte, hogy ezt milyen működési költségekből sikerült lefaragni a hatékonyságnöveléssel.
A június elején bevezetett késési biztosítása alapján a vasúttársaság minden 20 percen túli késés után visszatéríti a jegyár felét. Ennek a MÁV szerint kettős funkciója van: „az utasok felé bocsánatkérés, a MÁV-csoport munkavállalói számára pedig újabb ösztönzés, hogy a rendelkezésre álló erőforrásokból kihozzuk a legtöbbet, és folyamatosan javuló szolgáltatást nyújtsunk utasainknak”.
Csakhogy sem az nem világos, hogy a MÁV éves működési tervébe eleve betervezett 2 milliárdos tétel milyen hatásmechanizmus alapján ösztönözné a munkavállalókat, sem az nem egyértelmű, hogy mennyire szorulnának ilyen típusú (többletkiadásokból fakadó) ösztönzőre a vasutasok, akik Lázár János építési és közlekedési miniszter júniusi Facebook-bejegyzése szerint eleve „szarból építenek várat nap mint nap”, amikor egy évtizedek óta alulfejlesztett rendszert működtetnek. A miniszter erről szólva rögtön június havi és év végi 50-50 ezer forintos extra kifizetést is ígért a MÁV-csoport dolgozóinak.
Ezzel szemben a miniszter által is említett fejlesztéseket, amelyektől a vasút üzembiztonsága és működési színvonala is nyilvánvaló módon függ, egy másik keretből finanszírozza a MÁV – mondta el Hegyi a Keleti pályaudvar felújításáról tartott sajtótájékoztató után. A jegyár-visszatérítések a működési költségekből, az ország legforgalmasabb vasútállomásának pályakarbantartási munkálatai azonban beruházási forrásokból valósulnak meg. Míg előbbiben sikerült évi 2 milliárdot felszabadítani a késési biztosításra, utóbbi annyira terhelt, hogy még a Keleti – évtizedek után sorra kerülő – korszerűsítéséhez szükséges 4,4 milliárd előteremtésére is külön sikerként hívta fel a figyelmet a MÁV-csoport vezérigazgatója, aki szerint ebből a keretből nagyon is hiányoznak az átmenetileg elmaradó uniós források.
Arra, hogy a MÁV miért kalkulál ilyen magas – egész évre leosztva havi közel 167 millió forintos – összegű késési biztosítással, ezúttal sem kaptunk választ. Eddig az idei nyár emlékezetes vasúti fennakadásaival együtt is csaknem két hónap alatt (június 1. és július 23. között) gyűlt össze durván 170 milliós költség a jegyár-visszafizetésekből. És ezt az összeget mintegy 9 millió forinttal még az is növelte, hogy a balatoni vonal június 7-i megbénulásában érintett nagyjából 10 ezer utasnak nem is a szabály szerinti 50 százalékot, hanem a teljes jegyárat térítette vissza a vasúttársaság (csaknem 18 millió forint értékben).
