Az alapkamatot aligha csökkenti, de a kormánykritikus kommunikációt biztosan lecsavarja majd az új MNB-elnök. Nagy Márton nehéz időszakban marad ellensúly nélkül a kormányban.
Megvan, hogyan oldaná meg a 2025-ös költségvetés finanszírozását az állam: állampapírcserével tartanák meg a lakossági pénzeket, de sokat várnak az extraprofit-adójukat állampapír-vásárlással csökkenteni kívánó intézményi szereplőktől is.
Mindezt az orosz költségvetés végrehajtásának negyedéves jelentéseiből lehet kiolvasni.
A főpolgármester beterjesztette a főváros jövő évi büdzsétervét, az ő megközelítésében „az önrendelkezés költségvetését”, amit ha nem fogadnak el újév előtt, az Karácsony Gergely szerint bizonyos közszolgáltatásokat is veszélybe sodorhat. Például a közösségi közlekedést. Nagy fejlesztésekre ne is számítsunk 2025-ben, a cél a szinten tartás, a város működőképességének megőrzése.
Az Alkotmánybíróság döntésére hivatkozva nyújthatják be az „unortodox” költségvetést.
Csak egy csoda mentheti meg a francia kormányt, de úgy tűnik, nincs ilyen a láthatáron. A politikai válság pedig akár mélyebb pénzügyi válság felé is sodorhatja az országot, ami megrázhatja az Európai Uniót is.
A legnagyobb baloldali szakszervezetek a jövő évi költségvetés ellen tiltakoznak, amely megszorításokat is tartalmaz.
Több a látszat, mint a valódi költségvetési támogatás: a kormány az üzleti szektor beruházásait és a háztartások költekezését noszogatja – így jellemezhető az a gazdaságpolitikai akcióterv, amelytől a miniszterelnök „fantasztikus, nagyszerű, példátlan” történéseket vár jövőre.
A költések a közszolgáltatások színvonalában nem érzékelhetők, a hosszú távú növekedést pedig bizonytalanná teszi a magas eladósodás és az abból eredő kamatterhek.
Súlyos pénzekbe kerül a Dürer Park irodakomplexum megvásárlása.
Az állami vasúttársaságon idén is kifogott a tél első valódi, bár nem túl nagy csapadékadagja. Nosza, ítélt is még nekik egy kis pénzt a kormány – meg bemutatta, hogyan fogja átalakítani a vállalatot. A Mol azt mondta, EU-s pénzért cserébe hajlandó lenne leválni az orosz olajról, aztán azt mondta, hogy nem ezt mondta. Orbán Viktor az öregedésről lamentált, Matolcsy György a szingularitásról értekezett, miközben megpiszkálták a borravalót. Erről és még sok egyébről szól a HVG heti gazdasági összefoglalója.
A kiemelt sportegyesületek és a nagyobb sportági szövetségek költségvetési támogatása is megnövekszik jövőre, igazán sok pénzt viszont a létesítmények fenntartása fogja elvinni. Átnéztük, milyen sportcélokra jut a 2025-ös költségvetésből pénz.
Bár 2026-ban már kevesebbet kell majd költeni a sztrádakoncessziókra, de jövőre kezdődnek a vállalt bővítések az M1-es háromsávúsításával.
Harminc órán át vitáznának a jövő héten a 2025-ös büdzséről – kormányzati nyelven a „békeköltségvetésről” –, és az elfogadásához három rendkívüli ülésnapot is be kell iktatni karácsony előtt. Hétfőn ellenzéki ötletre vitanap lesz a lakhatási válságról.
Villanások a 2025-ös költségvetésből: mennyi jut az egészségügyre valójában?
Aggódva számolgatja egész Európa, mit hozhat Donald Trump következő elnöksége; fizetést kapnak az államtól az egykori Dunaferr dolgozói; elkészült az összesítés arról, hogy hány millió magyar él lakhatási szegénységben. Ez a HVG heti gazdasági összefoglalója.
Átlapozva a 2025-ös költségvetés tervezetét, a HVG igyekszik néhány érdekességre felhívni a figyelmet.
Villanások a 2025-ös költségvetésből: adócsökkentések és adóemelések, valamint a különadók változása.
A korábban vártnál sokkal gyengébb idén a magyar gazdaság, jövőre a növekedésünk egy kicsivel 3 százalék fölé lép fel a CIB előrejelzése szerint. Az igazán nagy baj nem a lakossági fogyasztással van, hanem a cégek és az állam beruházásai vannak olyan szinten, amivel csak a katasztrófa-forgatókönyvekben számoltak. Nagy kérdés, hogy Donald Trump mennyire ugrik neki a német autóiparnak, de ennek a hatásai csak évek múlva mutatkozhatnak.
