Júliusban (egy hónap alatt) az államháztartás központi alrendszere (ebben csak az önkormányzatok nincsenek benne) 12,8 milliárd forint hiánnyal zárt – erősítette meg a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) részletes jelentésében az előzetes adatokat.
Július végéig, hét hónap alatt az államháztartás központi alrendszere 2786,4 milliárd forintos hiányt halmozott fel. Ez megegyezik az idei évre várható pénzforgalmi hiány (4774,0 milliárd forint) időarányos részével, 58,4%-kal, ami a módosított hiánycél tarthatóságát jelzi a szaktárca szerint.
A kormány a költségvetési törvényt nem módosította, a helyzet a törvényben rögzített, eredeti célszámhoz képest már korántsem ennyire rózsás. Az elfogadott költségvetési törvényben szereplő 3,7%-os GDP-arányos hiányhoz tartozó pénzforgalmi hiány 4123 milliárd forint.
A lakossági adók szépen fialnak
Nagy Márton tárcavezető magyarázata szerint a vártnál jóval kisebb gazdasági növekedés (a szaktárca jelenleg egy százalék körüli GDP-bővülést vár, szemben a 3,4 százalékos eredeti alapfeltevéssel) miatt nem indokolt a költségvetés módosítása, mivel a bevételek a gazdaság stagnálása mellett is megfelelően teljesülnek.
Ez nagyrészt igaz. A bevételek összességében július végére 60,4 százalékra teljesültek, ami időarányosan jó, és sokkal jobb, mint a 2024 első hét hónapja utáni 58 százalék.
A bevételek közül kiemelendő az általános forgalmi adóból befolyt 4858,6 milliárd forint, ami az egy évvel korábbi bevételt 539,9 milliárd forinttal haladja meg,
az éves tervhez képest pedig 58,7 százalékos teljesülést jelent.
Áfabevétel egy élelmiszerüzlet polcain
Reviczky Zsolt
A személyi jövedelemadó bevétele 2025 első hét hónapjában 2866,7 milliárd forint volt, amely 259 milliárd forinttal magasabb az egy évvel korábbi összegnél. Itt érdemes megjegyezni, hogy a kormány a személyi jövedelemadóban jelentős adókiengedésre készül a családi kedvezmény duplázásával, a többgyerekes anyák szja-mentességének lépcsőzetes bevezetésével. Emiatt
a következő években a büdzsé kevésbé támaszkodhat majd a jövedelemadó-bevételekre.
Pénzügyi tranzakciós illetékből 2025 első hét hónapjában 335,3 milliárd forint bevétele keletkezett a költségvetésnek, ami 137,4 milliárd forinttal haladta meg az egy évvel korábbi összeget. A bevételek növekedésének hátterében a 2024. augusztus 1-jétől hatályos megemelt adómértékek, valamint a 2024. október elsejétől az adó hatálya alá tartozó konverziót tartalmazó műveletek állnak.
A tranzakciós illetéket végső soron a lakosság fizeti a banki tranzakciók és pénzváltások után.
Szintén a lakosságot terheli áttételesen egyebek mellett a kiskereskedelmi különadó (az egész évre 295 milliárd forintot vár a költségvetés, július végéig 115 milliárd folyt be).
Nagyon hiányoznak az uniós pénzek
Bár a bevételi oldal összességében jól áll, egy hatalmas lyuk tátong rajta. Az uniós programok bevételei mérlegsoron 2025. július végéig 181,8 milliárd forint bevétel keletkezett. Ez az összeg a törvényi előirányzat (2235,9 milliárd forint) 8,1%-át teszi ki. Ezzel szemben az uniós programok kiadásai mérlegsoron 2025. július végéig 1325,5 milliárd forint összegű kifizetés történt, amely a törvényi előirányzat (3023,8 milliárd forint) 43,8%-os teljesítését jelenti.
Július hónapban öt, azaz 5 milliárd forint utalás érkezett az uniós programokra.
Ezzel szemben a költségvetés 104 milliárd forint kifizetést teljesített a hazai kedvezményezettek felé.
Az uniós programok deficitje így hét hónap alatt 1144 milliárd forintra nőtt.
Vagyis a kormány, bár visszafogja az uniós programokat, ezermilliárd forintot meghaladó összegben fizetett ki több pénzt a hazai kedvezményezetteknek annál, amennyit Brüsszel utalt. (A normál ügymenet része, hogy a tagállamok előbb kifizetik a támogatásokat, aztán küldik ki a számlákat Brüsszelbe – az már nem normális, hanem a kormány „szuverenitási harcának” következménye, hogy az Uniótól alig érkeznek utalások.)
Az uniós programoknál keletkező hatalmas hiányt egyrészt a magas költségvetési hiány, másrészt a lakosság közvetlen és közvetett sarcolása fedezi a büdzsében.
Ezzel együtt az uniós pénzek nagyon hiányoznak, a kifizetések befagyasztásának köszönhető egyebek mellett, hogy az állam alig képes beruházásokra költeni, vagyis megszorításra kényszerül. Július végére 266,6 milliárd forint kiadás teljesült, ami rendkívül alacsony összeg. Mármint ahhoz képest, hogy ennél egy nagyságrenddel nagyobb beruházási összegre lenne szükség ahhoz, hogy az állam érdemben élénkíteni tudja a gazdaságot.
A 267 milliárd forintos kiadás magas ugyanakkor a 2024 azonos időszakában teljesültekhez képest. Sőt, az éves terv 132 százalékát jelenti, vagyis a költségvetési fegyelem ezen a ponton fellazult. Az NGM tájékoztatása szerint a kifizetések nagy része az állami közútfejlesztési beruházásokhoz (174,9 milliárd forint), az európai uniós forrásokból megvalósuló beruházásokhoz (67,1 milliárd forint) és az egyedi magasépítési beruházásokhoz (15,2 milliárd forint) kapcsolódtak.
https://hvg.hu/gazdasag/20250822_beruhazas-masodik-negyedev-ksh-visszaeses
