Bár a 2024-re tervezett négyszázalékos gazdasági növekedés és hatszázalékos infláció adna némi mozgásteret a kormánynak, a költségvetési törvényjavaslat kifejezetten szűkmarkú, és dacol az észszerű uniós javaslatokkal.
A költségvetés egyes tételeinek titkosítása miatt még csak azt sem lehet tudni, hogy pontosan mennyit is költenek haderőfejlesztésre.
Érkeznek az első részletek a 2024-es költségvetésről; óvatosan, de elkezdte az MNB a kamatcsökkentéseket, alkatrészproblémák miatt vannak bajban a légitársaságok. Ez a hvg.hu heti gazdasági összefoglalója.
Hogyan függ össze az infláció, a kamatok, az árfolyamok és a gazdasági növekedés - és milyen szálakat húzogat a kormány és a jegybank, hogy nekünk jobb legyen? Egyáltalán, azért húzogatják? Mi van a jövő évi költségvetésben? Mi az a stagfláció és mikortól indulhat újra a hitelezés? Közéleti podcastunk legfrissebb adásában közérthetően magyaráztunk el mindent az elmúlt hetek sűrű gazdasági eseményeivel kapcsolatban.
A hamarosan az Országgyűlés elé kerülő 2024-es központi költségvetés volt a témája a kormányinfónak, amelyen Varga Mihály pénzügyminiszter magyarázta a számokat. A tervezetet a Költségvetési Tanács már véleményezte, de nem volt túl lelkes tőle. Varga szerint is vannak kockázatok, de alapvetően pedig mindenre több pénz jut majd. Nézze vissza a hvg.hu-n a kormányinfó közvetítést!
Az EU 2021-2027-re vonatkozó költségvetéséről és a Covid miatt összeállított 750 milliárd eurós helyreállítási csomagról szóló, 2020-as megállapodással az Európai Parlament, a Bizottság és a Tanács egyezségre jutott az új uniós bevételekről. Ilyen lenne például a műanyagokra kivetett adó és egy új digitális díj, amelyet a techóriások fizetnének. Most azonban úgy tűnik, hogy még több pénzre lesz szüksége az EU-nak.
A kormány azt ígéri, visszatér a járvány előtti hiány- és adósságcsökkentési pályára, 4 százalékos gazdasági növekedéssel, 6 százalékos inflációval számolnak jövőre. Többet fordítanak a honvédelemre és a nyugdíjakra.
Nagyon remélik, hogy jövőre a magyar gazdaság visszatérhet „a magas ütemű növekedési pályára”.
Ausztrália 10 milliárd dollárt szán a megélhetési költségek enyhítésére.
A kormányzati intézkedések visszafogják a háztartások fogyasztását, az inflációt pedig növelik – ezt az eredményt dobta a Pénzügyminisztérium előrejelzési modellje. A kormány célja a gazdasági növekedés erősítése a beruházások támogatásán keresztül. Az államháztartás már most pocsék helyzetben van, a Fidesz által kialakított adó- és nyugdíjrendszerben a lehető legrosszabb csillagállás valósult meg: magas az infláció, magasak a kamatok, de lassú a gazdasági növekedés.
A korábban becsültnél jóval kevesebbe, de így is bő 5 milliárd forintba kerül idén az államnak, hogy a kormány ingyenessé teszi az öntözővizet a gazdáknak, vagyis kifizeti helyettük. Ez a részletes szabálytervezet szerint szerződésmódosítással és a már befizetett vízdíj visszatérítésével jár.
Budapest főpolgármesteréhez hasonlóan Hódmezővásárhely vezetője, Márki-Zay Péter is perelné az államot, ő az elmaradt állami támogatás miatt. A keresetet még az a jogi gárda küldte el a bíróságra, amelynek tagjai közül gyakorlatilag már egy sincs a hivatalban. A város a működőképesség határán lehet.
Meglepő stratégiával állt elő Karácsony Gergely főpolgármester egy évvel az önkormányzati választások előtt. Célja, hogy az önkormányzat kínzó pénzhiányának ódiuma Orbán Viktorra hulljon vissza. Kormánykörökben egyből bedobták a főpolgármesteri pozíció megszüntetését.
Reagált a pénzügyminiszter és a Kormányzati Tájékoztatási Központ is a főpolgármester bejelentésére.
A távhőkassza egyenlegének megsegítése mellett humanitárius célokra is pénzt ad a kormány.
Moszkva olyan intézkedéseket hoz, amelyek lehetővé tennék az általuk „barátinak” kategorizált országok számára, hogy megvásárolják az orosz államadósság egy részét.
Lassan jöhet a jövő évi büdzsétervezet.
A svédeknek azonban még várniuk kell. Zárószavazást tartanak a képviselők a 2023-as költségvetésről is.
Roma nemzetiségi szakmai és beruházási támogatásokra 330 millió forint többlet jut az eredetileg tervezett 1,7 milliárdon felül.
Az elmúlt évek egymást érő válságai során az EU elnéző volt a tagállamok költségvetési és pénzügyi politikájával kapcsolatban. Ennek azonban vége, bár arról csak félig született megállapodás, hogyan is élesszék újra a szigort.
