Erős kiigazításra lesz szükség viszonylag hamar, de ha az új kormány valóban komolyan veszi a kritikus helyzetben lévő költségvetés rendbetételét, 2030-ra be lehet lépni az euróövezetbe – véli Darvas Zsolt, a brüsszeli Bruegel Intézet és a Budapesti Corvinus Egyetem vezető kutatója, aki szerint a túlzott hiány veszélyezteti a Magyarországnak járó támogatásokat.
Rohamtempóban mutatkozik be a leendő kormány, és sietniük is kell, mert nagyon súlyos az örökség, ahogy a Fidesz átadja az országot. Eközben Simor András azzal vádolja az MNB előző vezetését, hogy az ő munkája miatt fenyegette az Erstét, újraindult az olajszállítás a Barátság vezetéken és bejelentették a jászberényi Electrolux-gyár bezárását. Ez a HVG heti gazdasági összefoglalója.
A végleges számok decemberre lesznek meg, de ami most látszik, az nem mutat túl jól.
A magyar költségvetés átláthatósága rendkívül alacsony, ráadásul a helyzet folyamatosan romlik.
A büdzsé bevételi oldala alapvetően rendben volt, a kiadási oldalon jelentősen csökkent az államadósság kamatterhe. Az uniós programokon az első negyedévben 236 milliárd forintot bukott a költségvetés. Százmilliárdokat vitt el a választási osztogatás, a kiadások leginkább a minisztériumok alá tartozó előirányzatoknál szálltak el, de a gazdasági tárca részletes jelentése sem részletezi, pontosan hol.
Óriási költségvetési hiánnyal, minimális növekedéssel, és hetek alatt megoldásra váró problémákkal veszi majd át a Tisza Párt a gazdaságot. Egy elemző mondta el kérdésünkre, mit tehet a leendő kormánypárt egy ilyen helyzetben.
Ha 2010-ben a Gyurcsány–Bajnai-kormány a korabeli fideszes vádak szerint 63 csontvázat hagyott az utódjára a költségvetésben, eltitkolva annak tényleges állapotát, akkor a tizenhat esztendő után távozó Orbán-kormány mostani öröksége egy komplett köztemető lehet.
2020 óta minden évben 100 milliárd fölötti összegből működött az MTVA.
Búcsúzik a politikától Nagy Márton, a jegybank volt alelnöke, nemzetgazdasági miniszter, aki a lejtőn nyomta a gázt, mégse ért el gyorsulást. Miért volt ő a 2010 utáni időszak legnagyobb hatású és legvitatottabb megítélésű gazdaságpolitikusa?
A kampányban keveset volt erről szó, de óriási problémákkal kell megküzdenie a következő magyar kormánynak. Már a nyár végéig nehéz döntéseket kell meghozni, és nagyjából az utolsó pillanatban vagyunk, hogy elinduljon a munka, amivel megúszhatjuk, hogy 2030-ra ne legyen még nagyobb a krízis.
A választási években rendszerint olyan költekezést folytatott hatalma megőrzése érdekében a mindenkori kormány Magyarországon, hogy ő vagy utóda utána évekig bajlódhatott a büdzsé rendbetételével, többnyire eredménytelenül. Ez hovatovább csaknem három évtizedes gyakorlat.
Nehéz örökséget kap a következő kormány: március végére a költségvetési hiány meghaladta az éves törvényi előirányzat 80 százalékát, de még az emelt éves hiánycélhoz képest is 68 százalékon állt a hiány.
Az elnöki hivatal által pénteken kiadott tervezet szerint 1500 milliárd dollár menne védelmi kiadásokra.
Mióta elfogadták a 2026-os költségvetést, egy sor kampányintézkedés jött, de voltak olyan tételek is, amelyek teljes újdonságként kerülte be. A kiadási tervet már az év első heteiben közel ötszáz milliárd forinttal kellett megemelni.
A Nemzetközi Labdarúgó-szövetség mintegy 100 millió dollárral vágja meg a világbajnokság költségvetését, a rendező városok jelentős része úgy érzi, a FIFA nem segíti őket, csak újabb anyagi terheket tesz a nyakukba, és félő, hogy Boston végül nem rendez mérkőzéseket. A jelek szerint mindeközben Gianni Infantino azon munkálkodik, hogy megerősítse pozícióját a világfutballt irányító szervezet élén, legyen annak bármilyen ára is.
A 4,22 ezer milliárd forintos éves hiánycél fele, 2,1 ezer milliárd forint hiány jött össze a költségvetésben februárban. A hiány még az informálisan 5 ezer milliárd forintra emelt éves tervnek is 42 százaléka. A hiány elszállásának fő oka a választási osztogatás: 145 milliárd forintot vitt el a 14. havi nyugdíj első részlete, 160 milliárdot vittek el a lakástámogatások, 60 milliárd forintos lyukat ütöttek az adókedvezmények.
Többszáz milliárd forint kifizetését időzítette decemberre a kormány, volt olyan tétel, amit a 2025-ös költségvetés tervezetébe még bele sem mertek írni.
Otthontámogatásra és közútfelújításra megy a legtöbb friss pénz, 7 milliárdból pedig CT- és MRI-gépeket vesznek az államosítás miatt. Az önkormányzatoknak megengedik, hogy év közben is emeljék tisztviselőik fizetését, de erre külön pénzt nem ad a kormány.
Tavaly az év utolsó hónapjában a kormány kipumpált 400 milliárd forintot az állami vállalatokba és ingatlanokba. Ezzel az egész éves pénzforgalmi hiány 5,7 ezermilliárd forint lett. A stagnáló gazdaság mellett a bevételek éppencsak elérték a tervezettet, miközben a vártnál drágább volt az államadósság finanszírozása, az uniós források befagyasztása pedig azzal együtt is 400 milliárd forintos lyukat ütött, hogy a kormány a maga részéről jegelte az uniós programokat.
Minden kormányzati prognózist meghaladó hiányt produkált a 2025-ös esztendőben a költségvetés, mindeközben a várt uniós támogatásnak csupán a töredéke folyt be. Az utóbbi hiányát már január első napjaiban devizakötvények kibocsátásával pótolta a magyar kormány.
