A bankok szerint romlott a helyzet, és van még lejjebb
A hitelintézetek a saját helyzetüket sem látják valami fényesen, a külső és belső gazdasági környezetet pedig még rosszabbnak értékelik.
A hitelintézetek a saját helyzetüket sem látják valami fényesen, a külső és belső gazdasági környezetet pedig még rosszabbnak értékelik.
A beszerzési menedzserindex (bmi) szezonálisan kiigazított decemberi értéke 50,6 pont volt, kisebb a januári 52,2-nél, és a negyedik legalacsonyabb februári érték 1995 óta – adta hírül a Magyar Logisztikai, Beszerzés és Készletezési Társaság (MLBKT).
Zuhan a GKI konjunktúraindexe, már nem is a munkaerőhiány a legnagyobb gond a gazdaságban
A turisztikai ágazat szereplői enyhe konjunktúrát éreznek, és erős szezonra számítanak. A megugró költségek hatására a szolgáltatóknak túlnyomó többsége emelte árait és a drágulás valószínűleg folytatódni fog – ezek a legfőbb megállapításai az első alkalommal közzétett Turizmus Konjunktúra Indexnek (TKI).
A cégek szerint munkaerőhiány van, az emberek mégis jobban félnek attól, hogy elveszítik a munkájukat.
A negyedik negyedévben 4,6 százalékkal, 2019 egészében pedig 4,9 százalékkal nőtt a GDP Magyarországon – közölte a KSH első becslését. Ez valamivel kisebb a 2018-as 5,1 százaléknál, de az igazi lassulással ebben az évben kell számolni.
Felelős gazdaságpolitikus gyengélkedő periódusban fűtheti egy ország gazdaságát, a túlzott felhevülés elkerülése érdekében pedig hűtheti is azt. Reménykedjünk benne, hogy a döntéshozók rendelkeznek ezzel a bölcsességgel. Reagálás Bod Péter Ákosnak a pénzügyi válságról szóló gondolataira.
A magyar vállalkozói kör ügyeletes optimistái idén a kisvállalkozások, ezek számítanak ugyanis árbevételük és profitjuk legnagyobb arányú növekedésére.
Bár a világot felforgatja a kőolajárak esése, a magyar gazdaság a nyertesek közt van – már amennyiben a globális károktól eltekintünk.
Ha eddig nem aggódott, most fog: a GKI-konjunktúraindex tovább csökkent. Az iparban működő és a szolgáltató cégek már nem annyira akarnak felvenni embereket. Az építőipari cégek viszont nagy áremelésre készülnek.
Van még potenciál a hazai nagyvállalatok export tevékenységében, hiszen közel kétharmaduk alig vagy egyáltalán nem értékesít külföldre. Az exportálásban az ipari cégek a legaktívabbak, míg a többi szektorra ez csak kismértékben jellemző – derül ki a K&H nagyvállalati növekedési index kutatás legutóbbi eredményeiből.
Hosszú idő után idén fordulat látszik a vállalatvezetők gazdasági kilátásaiban itthon és világszerte is. A globális és hazai vezérigazgatók egyaránt optimista várakozásokról számoltak be a saját cégük és a világgazdaság növekedésével kapcsolatban is. Gazdaságpolitikai kockázatokkal továbbra is számolnak, mindeközben mindinkább az ügyfelek és a piacok felé fordulnak, amiben a valódi kiutat látják.
Ismét pesszimisták a kis- és közepes vállalkozások, K&H kkv hangulati indexe nagyot esett az elmúlt három hónapban.
Nagyon kevésen múlott, hogy szeptemberben a Fed elhalasztotta az eszközvásárlások visszafogásával (tapering) kapcsolatos döntést, ez a következő hónapokban jelentős bizonytalanság forrása lehet. Európában más a helyzet, az Európai Központi Banknak egészen addig nyitottnak kell maradnia a lazításra, amíg a konjunktúraindikátorok és a tényleges adatok egységes képet nem festenek. Magyarország esetében egyértelmű, hogy a hosszú távú növekedési potenciál jelenti a kockázatot. Fontos lenne, hogy olyan legyen a környezet, amely kedvez a beruházásoknak – összegezte Martin Blum, az Ithuba Capital portfólió menedzsere.