Nem félünk eléggé
Az elmúlt években drámaian nőtt a kibertámadások gyakorisága és súlyossága. A hazai cégek – különösen a kis- és középvállalkozások – kockázatérzékelése és felkészültsége azonban érdemben elmarad a helyzet által indokolt mértéktől.
A negyedik negyedévben 4,6 százalékkal, 2019 egészében pedig 4,9 százalékkal nőtt a GDP Magyarországon – közölte a KSH első becslését. Ez valamivel kisebb a 2018-as 5,1 százaléknál, de az igazi lassulással ebben az évben kell számolni.
A korábban vártnál sokkal jobb, majdnem 5 százalékos növekedést tudott felmutatni a magyar gazdaság 2019-ben. Amikor elkészítették a 2019-es költségvetést, a kormány még úgy számolt, hogy 4,1 százalékkal fog növekedni a GDP. Az év közepén Varga Mihály már 4,3-4,4 százalékos emelkedésről beszélt, a Pénzügyminisztérium év végi prognózisában viszont minden korábbinál optimistább adat szerepelt: 4,9 százalékos növekedést vártak. Egy nappal a GDP-adatközlés előtt az Európai Bizottság is 4,9 százalékosra javította a saját előrejelzését.
Ez a prognózis jött be végül: 2019 egészében 4,9, az utolsó negyedévben pedig 4,6 százalékkal nőtt a GDP.
Az optimizmusra meg is volt minden ok, az első félévben 5,2 százalékkal nőtt a gazdaság 2018. január-júniusához képest, és a harmadik negyedévben is 5 százalékos volt a növekedés.
Annak, hogy az elemzők magas GDP-növekedést vártak, a fő oka az, hogy
a részben uniós pénzből finanszírozott állami beruházások és az autóipar még mindig pörgeti a gazdaságot.
Nagy éve volt az építőiparnak is – a lendület ugyan már kifulladni látszik, de az év eleje annyira jó volt, hogy legfeljebb a 2020-as adatokban lesz majd igazi gyengülés. (Erre magyarázat az is, hogy tavaly kedvezményes áfával lehetett értékesíteni az új építésű lakásokat.) Ezen kívül alig van munkanélküliség, a bérek pedig nőnek, emiatt a lakosság egyre többet mer és tud fogyasztani, ami egyre fontosabb belső motorja a növekedésnek.
Arról, hogy pontosan hogyan állt össze a GDP-növekedés, a KSH két hét múlva közöl csak részletes adatokat. Több más adatot viszont már közzétettek a statisztikusok, így azt lehetett sejteni, hogy a korábbiaknál rosszabb év végi teljesítménnyel, de éves átlagban erősen zárta a magyar gazdaság 2019-et:
A statisztikai hivatal most annyit közölt, hogy a növekedéshez nagyobb mértékben a piaci alapú szolgáltatások, kisebb mértékben az ipar és az építőipar járult hozzá.
Erősödik a forint |
A forint folyamatosan erősödik ma, de ennek csak részben van köze a GDP-adathoz. Még reggel 8-kor, egy órával az előtt, hogy közzétették a mutatót, mozdult el az árfolyam a 337,5-ös szintről 336,3-ig, valószínűleg nem függetlenül attól, hogy a német éves GDP-növekedés a vártnál némileg jobb lett. Miután 9 órakor megjelent a magyar GDP-adat is, tovább erősödött a forint, negyed 10-kor már 335,9 forintot kellett adni egy euróért, háromnegyed 11-kor pedig már 335 alá is erősödött a forint. |
Abban teljes az egyetértés a gazdasági elemzők, a nemzetközi szervezetek és még a magyar kormány között is, hogy 2018 és 2019 volt a két csúcséve a gazdaságunknak, 2020-ban már jelentősen lassulni fog a növekedés.
Vita csak abban van, hogy mennyire. A kormány a legoptimistább, az ő prognózisuk szerint csak 4 százalékosra lassul le 2020-ban a gazdasági növekedésünk. Ehhez a legközelebb az MNB várakozása áll, a jegybank a legutóbbi inflációs jelentésében 3,3-ról 3,7 százalékosra növelte a 2020-as előrejelzését. Az IMF pesszimistább, ők maradtak a 3,3 százalékos számnál, az Európai Bizottság szerint pedig 3,2 százalékosra lassulhat idén a GDP-növekedés.
Ezzel egyébként még mindig Európa élmezőnyében lennénk: Máltán 4,0, Romániában 3,8, Írországban 3,6, Lengyelországban 3,3 százalékos növekedést vár az Európai Bizottság 2020-ra, mögöttük áll az uniós lista ötödik helyén a magyar prognózis.
Az exportorientált magyar gazdaság esetében a növekedést nagyban befolyásolja a külső környezet és az itt gyártott termékek külső kereslete. Ebből a szempontból rossz hír a kereskedelmi háborúskodás, de a koronavírus is. Fontos mutató a német gazdaság növekedése: Európa első számú gazdasága a negyedik negyedévben stagnált, az év egészében 0,6 százalékos növekedést tudott felmutatni. Ez jobb eredményt a vártnál, korábban 0,2 százalékos éves bővülésre számítottak.
Virovácz Péter, az ING elemzője úgy kommentálta az adatokat: annak fényében számít különösen meglepőnek a friss magyar mutató, hogy a havi adatok alapján mind az ipar, mind az építőipar jelentősen lassult 2019 negyedik negyedévében. Vélhetően a hozzáadott érték – főleg a hatékonyságnövelés és a béremelkedés hatására – gyorsabban tudott bővülni, mint maga a kibocsátás. Ezen kívül a szolgáltatószektor okozhatott még jelentős pozitív meglepetést az elemző szerint.
Az adat egyben azt is jelenti, hogy egy kicsit jobb helyzetben érhette a magyar gazdaságot az idei első negyedév első globális sokkja, a koronavírus. Ezek alapján talán egyelőre nem kell számítani a gazdasági növekedés igen drasztikus lassulására. Azt azonban aligha lehet tagadni az elemző szerint, hogy a gazdasági növekedés lassú, de fokozatos mérséklődése már 2019-ben megkezdődött és 2020-ban is folytatódik majd.
Az elmúlt években drámaian nőtt a kibertámadások gyakorisága és súlyossága. A hazai cégek – különösen a kis- és középvállalkozások – kockázatérzékelése és felkészültsége azonban érdemben elmarad a helyzet által indokolt mértéktől.
A vállalkozások számára egyre vonzóbb lehetőség saját célra villamos energiát termelni, különösen a napenergia hasznosítása révén.
A forint jelentős árfolyamingadozása érdemben megnehezíti az olyan beruházások finanszírozását, amelyek importhányadot tartalmaznak.
Egyelőre nem világos, milyen ellencsapásra lehet képes Irán, ugyanakkor Donald Trump táborában is többen úgy látják, hogy Amerikának nem lett volna szabad belekeverednie ebbe a háborúba.
Többféle nézetben is rá lehet nézni az éppen közlekedő vonatokra.
A nemzetközileg elismert kutató 91 éves volt.
Érdemes lesz minél gyakrabban hidratálni és kerülni a tűző napot a déli órákban.