Egy ország Kapája, bár sokan azt se tudják, honnan valók azok a jelenetek, amikben olyan viccesen káromkodik. Mucsi Zoltán abonyi szakmunkásból, vasutasból, postásból lett ismert és kedvelt színész, ahogy mondja, őt „megette a színház”. Most vaskos beszélgetőkönyvben vall életéről, dilemmáiról, a Kapa-Pepe duóról, a szakmájáról.
Saját bevallása szerint az altesti poénokat emancipálja, a kiadója szerint meg ő a magyar Lena Dunham és Bridget Jones egybegyúrva. Karanténnaplója több tízezer embert derített jókedvre a járvány eddigi leghúzósabb időszakában. Forgatókönyvíró, mégis a gátlástalanul vicces blogja tette ismertté. A blogból pedig könyv készült, és már egy filmes produkciós cég is lecsapott rá. Bemutatjuk Benedek Ágotát.
Egészen új kontextusba, a közösségi média mai világába helyezi a történelmi múltat Lőrinc László munkája.
A görög Alexis Alexiou, miután túlélte a három csapást, megírta egy könyvben a tapasztalatait.
Sokadik beszélgetőkönyvét jelenteti meg Bérczes László. Ez alkalommal sem kell csalódnunk.
A bocsánatkérés sem maradt el.
Sebián-Petrovszki László, a Demokratikus Koalíció képviselője olvasott fel egy verses történetet a Meseország mindenkié című kötetből.
A farkasok intelligensen kommunikálnak, szeretik családjukat, de gondoskodnak öreg társaikról is. Mindemellett mindig kaphatók egy kis játékra. Ezt tapasztalta a vadállatok között élve Elli H. Radinger német farkasszakértő, aki könyvet is írt az amerikai Yellowstone Nemzeti Parkban töltött éveiről.
A kádári szociális juttatási rendszer és az orbáni közmunka között is párhuzamot von Ladányi János szociológus Hanyatló világok című "szubjektív tudományos önéletrajza".
Márai Sándor, Krasznahorkai László és Konrád György szövegeiben is otthonosan mozognak a holland olvasók, de a profi műfordítások mellett egy történelmi epizód is szerepet játszott abban, hogy a hollandok közül sokan beleszerettek a magyar irodalomba – az írókba pedig néha szó szerint is.
Rögtön a nagyvadra megy a NER, amikor a Mathias Corvinus Collegiumon (MCC) keresztül bevásárolja magát a könyvkiadást és -terjesztést domináló Libri-csoportba. Miért? És innen hogyan tovább?
A legújabb olvasásszociológiai kutatás szerint az elmúlt 15 év alatt újabb nagy lépést tett az ország a könyvmentes élet felé. A rendszeres könyvolvasók aránya a rendszerváltáskor még közel háromszor akkora volt, mint jelenleg.
A könyv egy családi utazás során készült jegyzetekből kerekedett szubjektív beszámolóvá.
Gyorsan szögezzük le: véleménye mindenkinek lehet, a könyvdarálás azonban jócskán túlmegy a véleménynyilvánításon. De mi lehet egy mesekönyvben, ami ekkora indulatokat kavar? A felnőttek vagy a gyerekek csinálnak nagy ügyet belőle, ha mássággal találkoznak? Szakértőkkel beszélgettünk a „homoszexuális propagandának” titulált Meseország mindenkié című könyvről.
Szeptember 30-án délelőtt a Czeizel Intézet prenatális központjának kertjében tartották Czeizel Endre Önleltár című kötetének bemutatóját, majd felavatták az orvos-genetikus mellszobrát is.
„Nem foglalkoztunk eleget azzal, mivé lesz az ország, ha Orbánék akadálymentesen martalóckodhatnak” – ezt tekinti a fő hibának a Medgyessy-kormány gazdasági és közlekedési tárcájának vezetője október elején megjelenő, Egy miniszter inasévei című könyvében.
Több szempontból is formabontó és határokat feszegető az ír szerző, Sebastian Barry idehaza idén megjelent izgalmas, színes-szélesvásznú és szíven ütő regénye, a Végtelen napok.
Az elmúlt 15 évben jelentősen visszaesett a könyvolvasó felnőttek aránya Magyarországon.
Több könyv és film is készült nemrég Spanyolországban a Baszkföld függetlenségéért terrorista eszközökkel is harcoló ETA-ról, illetve a véres múlttal leszámolni képtelen baszk társadalom megosztottságáról. Az HBO sorozata már a bemutatása előtt komoly indulatokat váltott ki az egykori áldozatok hozzátartozói között.
Presser Gábor önéletrajzi könyvének az első része idén novemberben érkezik, a második kötet pedig egy évvel később.
