Kolozsváron, a kolozsvári éjszakában és a céltalan vállalati munka világában, késő huszonévesek és kora harmincasok között játszódik Adorjáni Panna első regénye, a Körbe. A fiatal író megmutatja: nagyon sokat tud generációja női és férfitagjairól, és a köztük lévő keserves viszonyokról is. Kritika.
Miután megkapta az irodalmi élet egyik legnagyobb kitüntetését, hamar megjelent magyarul is David Szalay Test című regénye, amely egy magyar férfi sajátos felemelkedéstörténete, vagy legalábbis egy ideig annak tűnik. Sajátos stílusa kapcsán Csehov és Bret Easton Ellis is eszünkbe jut, de még Andrew Tate neve is felmerülhet. Kritika.
A Krasznahorkai László nevű szereplő egy kissé gusztustalan, büdös író, akinek már rég abba kellett volna hagynia az írást: a friss Nobel-díjas író új regénye, A magyar nemzet biztonsága sok humorral és iróniával, a mai magyar valóságon csak mellesleg elborzadva szól a szeretetről – is. Könyvkritika.
A japán sztárszerző, Murakami Haruki legújabb regénye, A város és kiszámíthatatlan falai már magyarul is megjelent. Elolvastuk – és azóta egy kicsit máshogy nézünk a világra.
Chuck Palahniuk 2023-as regénye, a Nem tart örökké már magyarul is olvasható, és választ ígér arra, miért halt meg Marilyn Monroe vagy Kurt Cobain. A művet tizennyolc éves kor alatt semmiképp sem ajánlanák – kritikusunk még fölötte se.
A karikaturistaként ismert Marabu hatvanhárom évesen megírta az első felnőtteknek szánt regényét: egy fantasyt, amelyben bár beszélő állatok és mágusok szerepelnek, mégis nagyon ismerősek benne a szituációk 2025 Magyarországán, a NER tizenhatodik évében. Kritika.
Nagyszabású vállalkozás készült Budapest 150. születésnapja alkalmából: Tompa Andreától Grecsó Krisztiánig, Szabó T. Annától Dragomán Györgyig huszonhárom neves író írt huszonhárom történetet a város huszonhárom kerületéről. Ez lett a Budapest Nagyregény. Elolvastuk.
Szokatlanul nagy várakozás előzte meg Krusovszky Dénes második regényének megjelenését: nem csoda, az Akik már nem leszünk sosem 2018 talán legnagyobb irodalmi szenzációja volt, elnyerte a Libri Irodalmi Díj közönségdíját is. Vajon ilyen népszerű lesz a most megjelent Levelek nélkül is? Elolvastuk.
Danyi Zoltán A rózsákról című, nagyszerű és letaglózó regénye minden tekintetben hatalmas meglepetés: nemcsak minősége miatt, de azért is, mert minden látszat ellenére csodálatosan működik ez a nagyon különös szöveg.
Jonathan Franzent nem véletlenül tartják számon a ma élő legfontosabb írók között; legújabb regénye már igazi szenzációként, a nemzetközi megjelenéssel egyszerre jelent meg Magyarországon is. És tökéletesen érthető minden lelkesedés.
Az orvosból lett műsorvezetőből lett üzletasszonyból lett pszichológusból lett szerző könyvét elolvasva választ kaptunk a címében feltett kérdésre: és ezt lehet? Nem, nem lehetne, és mégis megtörténik.
Mi hajtja az embert a megtérés felé? És mi mozdít el egy hívőt a szkeptikusság irányába? A francia Emmanuel Carrère mind a két utat bejárta, de kíváncsi volt arra is, hogy az első keresztények hogyan jutottak el addig, hogy higgyenek egy Jézus nevű aszketikus forradalmárban, és valószerűtlen kultuszt építsenek köré. És miközben ezt kutatja, kicsit újrarajzolja az evangéliumokat.
A komoly sorskérdések mellett elkötelezett író ezúttal sem tagadja meg önmagát, de azért a kisebb korosztálynak szóló, vadonatúj könyve, A karácsonyi malac elsősorban mégiscsak bájos gyerekmese, némi súllyal és egy sajátos csodavilággal.
Sally Rooney még csak idén lett harmincéves, de már a harmadik regénye jelenik meg: a Normális emberekből – elsöprő kritikai és közönségsiker után – kiváló sorozat is készült, a Baráti beszélgetésekből pedig éppen most forgatnak adaptációt. Ezek után nagy volt az izgalom, hogy mi sül ki a Hová lettél, szép világ? című kötetből, amely három nap alatt bestseller lett az Egyesült Királyságban, és amely az előző regényekhez hasonlóan ismét a meglehetősen kiábrándult millenniumi generáció romantikus viszonyai köré épül, ezúttal egy kis csavarral. Felteszi ugyanis azt a kérdést, érvényesek-e a személyes, érzelmi problémáink, egyáltalán lehet-e értelmet találni a létezésben akkor, amikor történelmi válságban vagyunk, a Föld pedig elpusztul.
A pártigazgató és klubelnök tulajdonképpen szobrot állíttat magának Az első tíz év című könyvével. Az kiderül, hogy tényleg szereti az FTC-t, de az értő olvasáshoz érdemes felszedni némi előismeretet is a fideszes politikus és a klub kapcsolatáról.
Ivan Krasztev és Stephen Holmes könyve másképp mutatja meg Orbán Viktor Magyarországát, mint a megszokott nyugati értelmezések, és másképp, mint a Fidesz udvari szerzői. Arra keresi a választ, hogyan jutottunk a Nyugat utánzásától odáig, hogy mára azt állítjuk, mi vagyunk a követendő példa.
A nyolcvanas évek Londonjában játszódik az HBO új sorozata, az Ez bűn: abban a korszakban, amikor már a melegek is szabadon szerethettek és szabadon bulizhattak. És amikor egyszer csak egy rejtélyes kór elkezdte megtizedelni a közösséget.
A valódi nevét sem tudják, mégis az irodalom egyik legnagyobb sztárja lett az olasz Elena Ferrante. Új regényének megjelenése világszenzációnak számított, a Netflix pedig már fél éve bejelentette, sorozatot készítenek belőle. Kritika A felnőttek hazug életéről.
Nagy-Britanniában az egyik legnépszerűbb író sem riad vissza attól, hogy a szerelmesregénye ne csak egy fekete srác és egy fehér nő kapcsolatáról szóljon, de arról is, hogy ki undorodik Boris Johnsontól, és ki nem. Elolvastunk két angol „Brexit-regényt”.
Keserves szenvedés után éhen halt szülők összevert gyerekei és országukat tönkretevő, hazug, gyilkos, velejükik romlott politikusok népesítik be a Harry Potter-könyvek írója, J. K. Rowling új gyerekkönyvének világát. Az Ickabog nem széplelkeknek való, de csupa jót akar.
