Nem kerüli a konfrontációt a Magyar-kormány a tudományos életben sem, rögtön nekiment a Nobel-díjas Krausz Ferenc nevével fémjelzett, repülőrajttal indított kekvának.
A Nobel-díjas tudós levelében az Élvonal Csúcskutatási és Tehetséggondozó Alapítvány teljes körű, minden részletre kiterjedő átvilágítását kérte.
„A kérdés az, hogy elfogadható-e, hogy egy választások előtt megkötött, hosszú évekre szóló szerződéssel több százmilliárd forintnyi közpénzt egy KEKVA-modellre épülő, szűk döntéshozói kör által irányított alapítványhoz szervezzenek ki úgy, hogy a mindenkori demokratikus kormányzatnak később alig maradjon valódi rálátása és ráhatása a pénzek felhasználására” – írta a Facebookon a miniszter.
A kuratórium közleményét több Nobel-díjas kutató is aláírta.
„Professzor urat a már kifizetett 22 milliárd forint visszautalására kérjük” – fogalmazott Magyar.
Nagyon bőkezű volt a kampányidőszakban Hankó Balázs.
A magyar fizikus francia kollégájával készített egy dokumentumfilmet az ukrajnai útjukról, amit most mutattak be.
Megjelent a Krausz Ferenc által javasolt Élvonal Program megvalósítását támogató törvény – közölte a Kulturális és Innovációs Minisztérium.
Tucatszám hozná haza a tudósokat külföldről, Magyarországot az innovációs élbolyba repítené a kormány új szervezete. A formátum ismerős: ez az, amiben az állami források elveszítik közpénz jellegüket. Az Élvonal-programban Krausz Ferenc Nobel-díjas tudós lesz a mindenről döntő csapatkapitány.
A Nobel-díjas fizikust „mélységesen zavarja”, hogy az intézmény nem emelt szólt Oroszország Ukrajnával szembeni agressziója ellen.
A Nobel-díjas magyar tudós arról írt, hogy megtapasztalta, milyen a háború sújtotta Ukrajnában élni.
Krausz azt mondta, hogy a Nobel-díjjal nagy felelősség is jár.
Hankó Balázs kulturális és innovációs miniszter munkáját segíti majd a jövőben 2023 fizikai Nobel-díjasa. Első számú feladataként a külföldön dolgozó magyar kutatók hazahozatalát tűzte ki.
Krausz egy olyan csapatot épít a kormány támogatásával, amellyel a jövő orvoslásának alapjait szeretnék lerakni.
Krausz Ferenc Nobel-díjas fizikussal több mint száz akadémiai köztestületi tag vitatkozik a tudományos kutatástámogatási rendszerről, az új pályázati rendszerről. Beszállt a bírálók közé az MTA főtitkára és az MTA több tudományos osztálya is. Miért a nagy felháborodás, miért nem kellene éppen itt egy európai példát követni? Erről ír Sarkadi Balázs orvos-biológus akadémikus, aki korábban mind hazai zsűrikben, mind az új pályázati rendszerben referenciaként megjelölt European Research Council (ERC) pályázatbíráló zsűrijében több évig dolgozott. Vélemény.
Sulyok Tamás köztársasági elnök beszédében azzal viccelődött, hogy „bebizonyították, hogy Kisújszállás vagy Mór nincs is olyan messze a csúcsoktól”.
Matolcsy György jegybankelnök díszpolgári címet kapott a Műegyetemen, Krausz Ferenc kutató pedig professzori címet.
A Nemzeti Filmintézet televíziós produkciók gyártására szavazott meg támogatásokat. A Krausz Ferenc Nobel-díjas fizikus életét és munkásságát feldolgozó alkotásra ad pénzt, és támogatja, hogy sorozat készüljön a magyar férfivízilabda-válogatottról.
Karizmatikus emberek állhatnak egy Nobel-díjas tudós mögött éppen úgy, mint azok mögött, akik ráébredtek, hogy az életben lehetséges megtalálni az egyensúlyt.
Állami vezetők gratulációja, díszvacsorák és országos felhajtás helyett a rendszerváltás előtt sokszor csak mínuszos hírek fogadtak egy-egy „idegenbe szakadt” magyarnak ítélt Nobel-díjat.
