#Krausz Ferenc




Krausz Ferenc: Sosem éreztem, hogy kiemelkedő lennék, de a célok eléréséért szinte minden áldozatra képes vagyok

„Azt tanultam otthon, hogy a munkában bízzunk, ne a lottó ötösben reménykedjünk” – mondja az attoszekundumos (a másodperc egymilliárdod részének egymilliárdod része) fizika megalapozásáért és az elektronok mozgásának kutatásáért két társával Nobel-díjban részesült 61 éves móri születésű tudós. Krausz Ferenc azt ígéri, átformálhatja az orvostudományt, amin most dolgozik. Portréinterjú. A beszélgetés közvetlenül azután készült, hogy Krausz Ferenc megkapta a Nobel-díjat. A díjat vasárnap adják át, ebből az alkalomból közöljük újra az interjút.


Balogh Csaba: Magyarország, a Nobel-díjak és a nullával osztás esete

Szüleik és tanáraik is magyarok voltak, joggal lehet az egész ország büszke a két friss Nobel-díjas tudósra. Ha róluk nem is, a magyar tudomány helyzetéről elmond-e valamit, hogy Karikó Katalin és Krausz Ferenc nem Magyarországon élnek, dolgoznak? Miben mérhetjük magunkat? Egyáltalán mekkorát merjünk álmodni? Vélemény. (A cikk eredetileg október elején jelent meg, a Nobel-díjak vasárnapi átadása miatt közöljük újra.)


Révész Sándor: Ne legyünk büszkék Karikó Katalinra!

De nemcsak az a kérdés, hogy legyen-e büszke az ország, a nemzet ebben a konkrét esetben, hanem az, hogy legyen-e bárkire, bármikor, bármely ország és nemzet egyáltalán. Nos, ne legyen! Vélemény. (A cikk október közepén, a Nobel-díj odaítélése után született. A díjat vasárnap adják át, ennek apropóján közöljük újra.)




Ki volt Ön szerint a 2023-as év embere és citromdíjasa, mi volt az év szava és legabszurdabb pillanata? Szavazzon!

A Nobel-díjasok, Karsai Dániel, esetleg Szoboszlai Dominik vagy Azahriah tette a legtöbbet az országért? Tóth Gabi, a MÁV, vagy L. Simon László bukása volt a leglátványosabb? Az akkugyár, a fólia vagy a mesterséges intelligencia éve volt 2023? És mi volt a legszürreálisabb pillanat a magyar közéletben? Negyedik alkalommal osztja ki a HVG az év díjait – a döntés ismét az ön kezében van! A szavazás december 17-én, vasárnap zárul.




Ligeti Zoltán fizikus: Ha otthon maradok, a közelébe sem érek szakmailag annak, ahol most tartok

A kutatás élvonalában levő magyarok jelentős része úgy gondolja, hogy az ambícióikat nem tudják Magyarországon érvényesíteni - mondta a hvg360-nak adott interjúban Ligeti Zoltán elméleti fizikus. A Kaliforniai Egyetemen dolgozó tudós szerint ez nem csak pénzkérdés, itt inkább a szakmai lehetőségekről van szó. Ligeti - akit 20 évvel ezelőtt a Magyar Hírlap kiadványában az ország 50 legtehetségesebb fiataljának választottak - beszélt arról is, vannak még felfedezésre váró új dolgok, és nincs kizárva, hogy a világ a feje tetejére álljon valamitől. Számára a legnagyobb kérdés az, mi a sötét anyag. De mire lehet jó, ha ez kiderül?


Duma Aktuál: Mennyit ér a két magyar Nobel-díjas?

Ezüst forintérméket bocsát ki a Magyar Nemzeti Bank Karikó Katalin és Krausz Ferenc tiszteletére. Fabatka és hajítófa, jegyzi meg Hadházi, célozva arra, hogy mennyit ér ma a pénzünk. Ha már érték, Litkai szerint Magyarországon a tudás olyan, mint a vagyon: néhány ember közt oszlik el. És ha lézer, KAP és Ceglédi megidézik a Csillagok háborúját, miközben szóba kerül Karikó Katalin frizurája, Tóth Gabi magánélete, Hadházi cicája és a svéd NATO-csatlakozás is.








Krausz Ferenc a HVG-nek: „Ha ez sikerül, Magyarországon rakhatjuk le a jövő megelőző orvoslásának alapjait”

Lányaiból talán azért sem lett fizikus, mert látják, hogy egy elszánt tudós reggeltől estig a laborban van. Kiemelkedő képességek helyett inkább ezt, a cél érdekében meghozott áldozatokat tartja fontosnak Krausz Ferenc, akiről kedden a Nobel-bizottság mondta ki, hogy kutatásainak eredményei sorsfordítók az emberiség számára. A fizikussal hosszan beszélgethetett a HVG. Ígéri, amin most dolgozik, az átformálhatja az orvostudományt.