A Nobel-díjas Krausz Ferenc Ukrajnába utazott, és egyetemek bunkerében tartott előadásokat
Krausz azt mondta, hogy a Nobel-díjjal nagy felelősség is jár.
A Nobel-díjas magyar tudós arról írt, hogy megtapasztalta, milyen a háború sújtotta Ukrajnában élni.
„Ha csak rövid időt is töltöttünk Ukrajnában, és lehetőségünk volt beszélgetni az ottani emberekkel, ráébredtünk, hogy Európa határán vagyunk. A szólásszabadság és a demokratikus elvek tiszteletben tartása az egyik oldalon, a felvilágosodás minden értékének elutasítása a másikon” – olvasható abban a beszámolóban, amit Krausz Ferenc Nobel-díjas magyar és Serge Haroche francia fizikus írt alá.
A két tudós március első hetében volt két napot Ukrajnában, ahol előadásokat tartottak, és részt vett a kijevi és a harkivi nemzeti egyetemek bombabunkerében tartott panelbeszélgetéseken. Meglátogatták a lerombolt egyetemi épületeket, egy föld alatti iskolát a frontvonal közelében, valamint a kijevi Ohmatgyit gyermekkórházat, amelyet tavaly egy orosz rakétacsapás rongált meg. A Science4people nonprofit segélyszervezet hivatalos oldalán azt írták, hogy a kutatók úgy érezték, a frontvonal az európai szabadság bástyája.
Krausz azt mondta, hogy a Nobel-díjjal nagy felelősség is jár.
„Ha ezt a bástyát nem biztosítják, ha Oroszországot nem kényszerítik arra, hogy egy tisztességes és végrehajtható, komoly biztonsági garanciákat tartalmazó békemegállapodással a határain belül maradjon, akkor nem lesz szabadság Ukrajna számára, és nem lesz tartós béke Európában” – olvasható a beszámolójukban.
Arról is írtak, hogy megtapasztalták, milyen a pszichológiai nyomás, a rakéta- és dróntámadások, a mobilokra érkező riasztások, amiben az ukránok három éve élnek.
Egy tucat belvárosi pár éve Szandára költözött. Három évvel első riportunk után visszamentünk, hogy lássuk, hogyan alakult a sorsuk.
Ezúttal egy költségvetéssel kapcsolatos cikkre reagált a miniszterelnök.