Vérszaggal részegít meg az év egyik legjobban várt filmje
Nagyon is ismerős történetet dolgoz fel Az északi, de nagyon is ismeretlenül: ez a film olyan, mint egy drog, vagy egy súlyosan elborult látomás, csak látványosabb. Enyhén spoileres kritika.
Nagyon is ismerős történetet dolgoz fel Az északi, de nagyon is ismeretlenül: ez a film olyan, mint egy drog, vagy egy súlyosan elborult látomás, csak látványosabb. Enyhén spoileres kritika.
A mozinézők jól jártak, a keménykötésű Harry Potter-rajongók már nem annyira: a Rowling varázsvilágában játszódó Legendás állatok-filmsorozat legújabb része, a Dumbledore titkai áramvonalasabb és befogadhatóbb, mint az előző rész. Csak kevésbé érdekes.
Első nekifutásra készített mesteri filmet egy fiatal magyar rendező: a Kilakoltatás nemcsak vicces, okos és sokrétegű, Fazekas Máté Bence pedig olyan biztos kézzel rendezte meg, mintha évtizedek óta csak filmeket rendezne. Jó filmeket.
Négy Oscar-díjra jelölték, és minden esélylatolgatás szerint legalább egyet meg is kap a Vezess helyettem című film, amely Murakami Haruki egyik novellájára épít, de egészen különleges és mesteri világot teremt magának. És persze a nézőknek.
Tavaly igazi kedvenc lett a Sundance Filmfesztiválon, idén pedig három kategóriában is esélyes az Oscar-gálán a CODA, amely egy siket család egyetlen halló tagjának szemtelenül vicces, lélekemelő felnövéstörténete. Az akadémia valószínűleg egy technikásabb filmet díjaz majd a legjobb film kategóriában, de a nemzetközi rajongás nagyon is érthető Sian Heder rendezése körül.
Czeglédi Fanni
Hét Oscarra jelölték a Belfast című filmet, amely az író-rendező Kenneth Branagh zaklatott gyerekkoráról szól az északír konfliktus sűrűjében. És ez nem csoda, bár nem azért, mert annyira zseniális lenne a film, hanem mert pont olyan, amit az Amerikai Filmakadémia leginkább szeretni szokott.
A legújabb szuperhősfilm olyan távol áll a műfaj többi darabjától, mint Gothamtől Kápolnásnyék. A Robert Pattinson főszereplésével készült Batman azoknak is képes hidegrázós pillanatokat adni, akik a hátuk közepére sem kívántak volna még egy sebezhetetlen, álarcos igazságosztót.
Hátborzongató, hogy épp az Ukrajna elleni háború megindításakor mutatták be Pálfi György új filmjét, amely pont azt mutatja meg: ha Európa minden országa háborús övezetté válna, talán az isten se irgalmazna nekünk.
Jonathan Franzent nem véletlenül tartják számon a ma élő legfontosabb írók között; legújabb regénye már igazi szenzációként, a nemzetközi megjelenéssel egyszerre jelent meg Magyarországon is. És tökéletesen érthető minden lelkesedés.
Megesett, hogy valaki 29 milliárd forintnak megfelelő összeget fizetett Jeff Koons egyetlen művéért, mégis kevés olyan művész él ma, akinek szélsőségesebb a megítélése az övénél – és ebben egy kis szerepe még Cicciolinának is van. Megnéztük a legdrágább ma élő művész életműkiállítását.
A Cezanne-tól Malevicsig című tárlat a Szépművészeti Múzeumban sokkal többre vállalkozik annál, mint hogy egyszerűen megmutassa, milyen szép képeket is festettek ezek az alkotók. Érdemes jó pár órát rászánni erre a szellemi utazásra.
A franciák képviselője elmondta, hogy nem e vírusfertőzéstől félnek, hanem attól, hogy ha az egyik taguknak pozitív lesz a tesztje, az hátrányosan érintheti az egész csapatot.
hvg.hu
Könnyen a legjobb színésznő Oscar-jelöltjei között találhatja magát Az elveszett lány című Netflix-film főszereplője, de a film nem csak ezért különleges. Napjaink egyik legfontosabb, rejtélyes írójának regényéből készült, és olyan tabutémákhoz nyúl, amelyhez csak kevesen mernek.
Az Oscar-díjas Deák Kristóf végre elkészítette az első mozifilmjét, hiánypótló témában, amelyről eddig nem készült film, pedig rengeteg lehetőség rejlik benne. És Deák ki is használja mindet. Kritika Az unoka című filmről.
Tizennyolc évvel a trilógia befejezése után megérkezett a mozikba a Mátrix: Feltámadások, amely nem tud akkora bravúrt végrehajtani, mint az első rész, és jóval kevesebb csavaros megoldással operál, de az erős nosztalgiafaktor és a szerelmi történet miatt egyetlen rajongó számára sem lesz kiábrándító élmény. Smith ügynök és Morpheus nem (úgy) tér vissza, de Neo legalább még John Wick-külsővel, szövetkabátban is tud kungfuzni. Kritika.
Dobó Kata a Kölcsönlakás után másfél milliárdból rendezhetett újra filmet: az El a kezekkel a papámtól! sok eleme büntet, de mégis van, ami megmenti a kudarctól. Az, hogy a filmet át- meg átjárja a jóindulat, és ezzel tudnak bevonzani az alkotók, még akkor is, ha a sztori inkább egy ötletbörze, a dalokról pedig inkább ne is beszéljünk.
Lett a magyaroknak is saját karácsonyi romantikus vígjátékuk, és még az sem igaz, hogy nem volt rá semmi szükség. A tériszonyos tűzoltó és a saját magát kiröhögő Szabó Kimmel Tamás mellett több jó ötlet is akad a Nagykarácsonyban, ebben a karácsonyi vásári simlis eladótól beszerzett magyar Igazából szerelemben.
Pablo Larraín rendezőt nem érdekli, mit jelent a brit monarchia, ahogy az sem, mivel jár az uralkodói szolgálat vagy mi kell az alattvalóknak. Az érdekli, mi kell, ki kell a királyi családnak, de főleg, hogy mit érez az a valaki, aki ezeknek a kívánságoknak alkatilag nem tud eleget tenni. A Spencer képzelt, de brutálisan mély merülés Diana hercegnő pszichéjébe, ahol csak a szorongás és a hányás állandó, a kastély pedig börtön, de a kapaszkodókhoz vezető út talán épp a szomszéd utcában fut. Tíz éve talán elképzelhetetlennek tűnt ez a mondat, de Kristen Stewartnak Oscar-jelölést kellene kapnia. Kritika.
Czeglédi Fanni
Két héttel a kormány legkedvesebb propagandafilmje, az ElkXrtuk után bemutatták a magyarok erős hitét magasztaló kurzusfilmet, a Magyar Passiót is, amelyet még a pápának is levetítettek. A film ennek ellenére elég nagy meglepetéseket rejt.
Pedig a Post Mortem alapötlete nagyon jó: végre van népies, magyar, falusi horrorunk, karéj kenyérre szalonnát és hagymát halálra váltan vagdaló, fejkendős asszonyokkal. Ijedt falusiak, halott gyerekek, élő halottak, mi kellhet még?