A legrosszabb várakozásokat igazolta a most kiadott GDP-szám, április–júniusban gyengébben teljesített a gazdaságunk, mint az év legelején. A fogyasztás nem nagyon akar beindulni, az iparunk gyenge, az építőipar tud csak segíteni, és az még nem is látszik ezeken a számokon, hogy az aszály mennyire le fogja rontani az éves teljesítményt.
A KSH kísérleti statisztikája szerint a benzin és a gázolaj is olcsóbb Magyarországon, mint a környező országok átlagára, de már nem annyival, mint egy héttel korábban.
Ahogy várható volt, miután a román és horvát jövedékiadó-emelések bekerültek a statisztikába, kiderült, hogy a magyar árak nem lógnak ki felfelé. Az NGM következetesen tartja magát a csúsztatós ár-összehasonlításhoz, a KSH harmadszor is módosítja a statisztikát a kormány megrendelésére.
3,7 százalékos volt az infláció idén júniusban. A szolgáltató szektorban nagyon látványos a drágulás, főleg, amint valamit javítani vagy szerelni kell, de a használt autók árának csökkenése és a gázár sok vitára alapot adó számítása lejjebb vitte a mutatót.
A nemzetgazdasági minisztérium újabban az aktuális pénteki magyarországi üzemanyagárakat hasonlítja a szomszéd országok majd egyhetes áraihoz, így nagyobb különbséget tud kimutatni, mintha a hazai árak esetében is a KSH közlését használná. Közben már maga a miniszterelnök fenyegeti az üzemanyag-kereskedőket.
31 napos hónapban még soha nem születtek annyira kevesen, mint idén májusban.
Már nem 30-35, csak 11 százalékkal marad el az építőiparunk teljesítménye a három évvel korábbitól, a tavaly ilyenkorihoz képest pedig kimondottan nagyot nőtt.
Az autóiparunk és az akkugyártásunk is rosszul teljesített, ennek ellenére is sikerült a várakozásokat meghaladó GDP-növekedést összehozni. A szolgáltató szektor jó számokat hoz, bár az áremeléseknek nem örülhetünk, és végre egy kicsit többet is vásárolnak az emberek.
A „hamis híresztelések” alapja a KSH kísérleti statisztikája, és természetesen attól, hogy a számszerű nettó átlagkereset nőtt, nyilván vannak olyanok, akiknek csökkent a fizetésük. A minisztérium közleményében épp a legbejáratottabb, „háborús infláció” propagandapanelbe bonyolódott bele nyelvileg.
30 vagy 31 napos hónapban még soha nem született olyan kevés gyerek, mint idén áprilisban, sőt, egy kivétellel még az eddigi februárokból is magasabb szám érkezett.
A külföldieket nem zavarta annyira a hosszú hétvégék hiánya.
Több megyében is negatív érték jött ki a helyi építőipar teljesítményére, a G7 annak járt utána, mi lehet a háttérben: Fejérben nem nehéz kitalálni, Tolnában annál érdekesebb.
A Covid-válság mélypontját idéző szintre zuhantak a magyarországi beruházások: a cégeknél nem nagyon hittek abban, hogy sok vevőjük lehet, az államnak pedig elfogyott a pénze. Arra kerestük a választ, mit tehet a kormány, miben reménykedhetnek a cégek, és borulhat-e az összeszerelő ország koncepciója.
A szolgáltató szektor árai az egekben járnak, és áprilisban a benziné is kimondottan magas volt, így aztán 3,7 százalékra nőtt az infláció a KSH friss adatai szerint.
2024 márciusában az ipari termelés 10,4 százalékkal esett vissza az egy évvel korábbihoz képest, és ez még úgy is hatalmas bukás, hogy tavaly három nappal többet dolgoztunk ebben a hónapban.
Szép többletet hozott a külkereskedelem, de a mögötte lévő folyamatok már nem annyira jó helyzetet mutatnak.
Majdnem negyedével kevesebb lakás épült az első negyedévben a tavalyi hasonló időszakhoz képest – derül ki a KSH friss adataiból. Lakóparki lakást egyet sem adtak át – sem a fővárosban, sem a megyeszékhelyeken.
Lerövidíti az átfutási időt a Központi Statisztikai Hivatal, amely a jövőben még hamarabb fogja közölni a részletes összgazdasági adatokat is.
Belendült a magyar gazdaság 2024 elején, bár ott még nem tartunk, ahonnan közel két éve esni kezdett. A növekedés egyik legfontosabb oka azonban nem túl örömteli: a telefon- és internetdíjak óriási emelkedése húzta felfelé a számokat.
