Tetszett a cikk?

Megállíthatatlanul zuhant a születésszám júliusban is, közben pedig a demográfiai statisztika halálozási oldala is romlott.

Hónapról hónapra rémes demográfiai adatokat közöl a Központi Statisztikai Hivatal, ebben pedig a most kiadott júliusi számok sem hoztak kivételt. Mint kiderült, idén júliusban 6793 gyermek született Magyarországon, 1007-tel – azaz 13 százalékkal – kevesebb, mint tavaly ilyenkor.

Első ránézésre még akár az idei nagyon alacsony születésszámokhoz képest magasnak is tűnhet ez a szám, sőt tavaly október óta egyetlen hónapban sem született ilyen sok gyerek. Valójában azonban nincs minek örülni, mindig is nyáron született a legtöbb gyerek, ebben nincs változás most sem, vagyis a korábbi hónapokhoz képest látott növekedés egyedül annyit jelent, hogy ugyanaz az éven belüli trend, mint bármikor máskor. 2022-ben például még 8327-en születtek júliusban, 2020-ban pedig 8662-en, ehhez képest óriási a visszaesés.

Ha pedig hónapról hónapra egymás mellé tesszük az évtized születési számait, akkor azt látjuk: már 2023-ban is jóval alacsonyabb volt a mutató majdnem minden hónapban, mint a korábbi években, 2024 viszont még ahhoz képest is jelentősen gyengült. És itt nem csak minimális változásokról van szó, látványosan alacsonyabb számok érkeznek már régóta – 2023 áprilisa óta most már kivétel nélkül mindegyik hónap születésszáma alacsonyabb a 12 hónappal korábbinál.

Idén január és július között összesítve 44 726-an születtek, 5031-gyel – vagyis 10 százalékkal – kevesebben, mint 2023 első hét hónapjában.

A teljes termékenységi arányszám, amely azt mutatja, hogy egy nő átlagosan hány gyereket szül élete folyamán, a tavaly ilyenkori 1,51-ről 1,37-re esett vissza.

Ez az az érték, amellyel a kormány rendszeresen büszkélkedett, és amely alapján azt a teljesen nonszensz állítást hangoztatták, hogy 161 ezerrel több gyerek született, mint amennyien az ő családpolitikájuk nélkül születtek volna. Ahogy azt korábban bemutattuk, ezt a statisztikák teljes kicsavarásával tudták csak kihozni: az elmúlt évtizedek legrosszabb évét hasonlították össze a legjobbal, azt nézték, hogy mekkora lenne a különbség, ha egy teljes évtized alatt végig olyan számok érkeztek volna, mint a legjobb évben.

Hol van az a 160 ezer gyerek? Megpróbáltuk kideríteni, mire alapozza Orbán a demográfiai sikerpropaganda fő állítását

Egyre több gyereket vállalnak a magyarok, 2011 óta sokkal több baba születik, mint korábban - harsog a kormány új sikerpropagandája. A témát először Orbán Viktor dobta be a tusványosi beszédében, azóta kormányközeli elemzők is gyakran előhúzzák ezt. A számok viszont ennél sokkal bonyolultabb összképet mutatnak - ellenőriztük, mi igaz az állításokból.

Ha pedig azt nézzük, hogy az elmúlt tizenkét hónapban mi volt, akkor azt látjuk: amíg korábban akkor számított egy év demográfiai szempontból rossznak, ha 90 ezer alá került a születésszám, most már a 80 ezer is kérdéses, tavaly augusztus és idén július között már csak 80 194 gyerek született.

És ha már szóba került az Orbán-kormány családpolitikája: még a Tárki 2022-es Társadalmi riportjában jelent meg egy részletes elemzés bő három évtized (1985–2016), kormányokon és rendszereken átívelő családtámogatásainak eredményeiről. A szerzők arra jutottak, hogy azt gyakorlatilag egyetlen kormány sem tudta pénzzel befolyásolni hosszú távon, hogy gyereket vállalnak-e a párok, abban érhetett el eredményt a családpolitika, hogy ahol már két gyerek van, ott lesz-e harmadik. Azt is hozzátették azért, hogy többen halasztották el az első gyerek vállalását pár évvel olyan időszakokban, amikor magas volt az infláció.

Nő-e a gyerekvállalási kedv, ha pénzt ad érte a kormány? Harminc év családpolitikáját nézték át a válaszért

Évtizedek óta próbálnak tenni valamit a kormányok, hogy megállítsák a népességfogyást, nem túl nagy sikerrel. A Tárki Társadalmi riportja azt vizsgálta, mennyire számít a kormány politikája a gyerekvállalás ösztönzésében, és arra jutott: a harmadik gyerekek megszületését segítheti a családpolitika, az első gyerekvállalásnál nem annyira fontos kérdés, mit tesz az állam.

A demográfiai statisztikáknak idén eddig legalább a halálozási oldala javuló helyzetet mutatott, most viszont már ebben is rosszabb adat érkezett a tavaly ilyenkorinál. Júliusban 10 044 magyar halt meg, 278-cal (2,8 százalékkal) több, mint egy éve.

Így 2024 első hét hónapjában összesen így 72 712-en haltak meg. Március és június között folyamatosan jobb volt a halálozási mutató, mint egy éve, így éves szinten még mindig 1968-cal, 2,6 százalékkal kevesebb haláleset volt a tavaly ilyenkorinál.

A gyerekvállalással ellentétben azt tényleg tudja befolyásolni a politika, hogy hányan házasodnak össze. De ennek is megvannak a korlátai: júliusban 4859 házasságot kötöttek, 818-cal – 14 százalékkal – kevesebbet, mint egy éve, idén az első hét hónapban pedig a 26 069-es házasodási szám 1,9 százalékkal kevesebb a tavaly január–júliusinál, úgy, hogy épp júniusban és júliusban, a klasszikus esküvőszezonban mértek hatalmas visszaesést. Ennek a fő oka valószínűleg az, hogy az elmúlt években nagyon sok olyan pár „lepapírozta” a kapcsolatát a családtámogatásért, akik már rég együtt éltek, mostanra viszont már nem nagyon maradtak olyanok, akik így dobhatnák meg a statisztikát, lassan visszatért és beállt a házasságkötések száma egy, a 2000-es évtizedénél jóval magasabb, de a 2019–2022-es csúcsnál alacsonyabb szintre.

Sosem született annyira kevés gyerek Magyarországon, mint júniusban

Újabb negatív rekord született a magyarországi kórházakban. Mivel a halálozások csak lassan csökkennek, töretlenül fogy az ország népessége.

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!