Nyersanyagpiaci kilátások 2025 második felére
Mi várható a piacokon a globális gazdasági bizonytalanság, a kereskedelmi háborúk és a geopolitikai konfliktusok időszakában?
Hónapról hónapra rémes demográfiai adatokat közöl a Központi Statisztikai Hivatal, ebben pedig a most kiadott júliusi számok sem hoztak kivételt. Mint kiderült, idén júliusban 6793 gyermek született Magyarországon, 1007-tel – azaz 13 százalékkal – kevesebb, mint tavaly ilyenkor.
Első ránézésre még akár az idei nagyon alacsony születésszámokhoz képest magasnak is tűnhet ez a szám, sőt tavaly október óta egyetlen hónapban sem született ilyen sok gyerek. Valójában azonban nincs minek örülni, mindig is nyáron született a legtöbb gyerek, ebben nincs változás most sem, vagyis a korábbi hónapokhoz képest látott növekedés egyedül annyit jelent, hogy ugyanaz az éven belüli trend, mint bármikor máskor. 2022-ben például még 8327-en születtek júliusban, 2020-ban pedig 8662-en, ehhez képest óriási a visszaesés.
Ha pedig hónapról hónapra egymás mellé tesszük az évtized születési számait, akkor azt látjuk: már 2023-ban is jóval alacsonyabb volt a mutató majdnem minden hónapban, mint a korábbi években, 2024 viszont még ahhoz képest is jelentősen gyengült. És itt nem csak minimális változásokról van szó, látványosan alacsonyabb számok érkeznek már régóta – 2023 áprilisa óta most már kivétel nélkül mindegyik hónap születésszáma alacsonyabb a 12 hónappal korábbinál.
Idén január és július között összesítve 44 726-an születtek, 5031-gyel – vagyis 10 százalékkal – kevesebben, mint 2023 első hét hónapjában.
A teljes termékenységi arányszám, amely azt mutatja, hogy egy nő átlagosan hány gyereket szül élete folyamán, a tavaly ilyenkori 1,51-ről 1,37-re esett vissza.
Ez az az érték, amellyel a kormány rendszeresen büszkélkedett, és amely alapján azt a teljesen nonszensz állítást hangoztatták, hogy 161 ezerrel több gyerek született, mint amennyien az ő családpolitikájuk nélkül születtek volna. Ahogy azt korábban bemutattuk, ezt a statisztikák teljes kicsavarásával tudták csak kihozni: az elmúlt évtizedek legrosszabb évét hasonlították össze a legjobbal, azt nézték, hogy mekkora lenne a különbség, ha egy teljes évtized alatt végig olyan számok érkeztek volna, mint a legjobb évben.
Ha pedig azt nézzük, hogy az elmúlt tizenkét hónapban mi volt, akkor azt látjuk: amíg korábban akkor számított egy év demográfiai szempontból rossznak, ha 90 ezer alá került a születésszám, most már a 80 ezer is kérdéses, tavaly augusztus és idén július között már csak 80 194 gyerek született.
És ha már szóba került az Orbán-kormány családpolitikája: még a Tárki 2022-es Társadalmi riportjában jelent meg egy részletes elemzés bő három évtized (1985–2016), kormányokon és rendszereken átívelő családtámogatásainak eredményeiről. A szerzők arra jutottak, hogy azt gyakorlatilag egyetlen kormány sem tudta pénzzel befolyásolni hosszú távon, hogy gyereket vállalnak-e a párok, abban érhetett el eredményt a családpolitika, hogy ahol már két gyerek van, ott lesz-e harmadik. Azt is hozzátették azért, hogy többen halasztották el az első gyerek vállalását pár évvel olyan időszakokban, amikor magas volt az infláció.
A demográfiai statisztikáknak idén eddig legalább a halálozási oldala javuló helyzetet mutatott, most viszont már ebben is rosszabb adat érkezett a tavaly ilyenkorinál. Júliusban 10 044 magyar halt meg, 278-cal (2,8 százalékkal) több, mint egy éve.
Így 2024 első hét hónapjában összesen így 72 712-en haltak meg. Március és június között folyamatosan jobb volt a halálozási mutató, mint egy éve, így éves szinten még mindig 1968-cal, 2,6 százalékkal kevesebb haláleset volt a tavaly ilyenkorinál.
A gyerekvállalással ellentétben azt tényleg tudja befolyásolni a politika, hogy hányan házasodnak össze. De ennek is megvannak a korlátai: júliusban 4859 házasságot kötöttek, 818-cal – 14 százalékkal – kevesebbet, mint egy éve, idén az első hét hónapban pedig a 26 069-es házasodási szám 1,9 százalékkal kevesebb a tavaly január–júliusinál, úgy, hogy épp júniusban és júliusban, a klasszikus esküvőszezonban mértek hatalmas visszaesést. Ennek a fő oka valószínűleg az, hogy az elmúlt években nagyon sok olyan pár „lepapírozta” a kapcsolatát a családtámogatásért, akik már rég együtt éltek, mostanra viszont már nem nagyon maradtak olyanok, akik így dobhatnák meg a statisztikát, lassan visszatért és beállt a házasságkötések száma egy, a 2000-es évtizedénél jóval magasabb, de a 2019–2022-es csúcsnál alacsonyabb szintre.
