Céges bankkártyák – Hogyan osszunk?
Folyamatosan bővül a céges bankkártyapiac. A kínálaton egyre inkább látszik, hogy a neobankok megjelenése versenyre készteti a hagyományos bankokat is.
Magyarországon a 95-ös oktánszámú motorbenzin átlagára 615 forint volt, a szomszédos országokban az átlagár 626 forint volt, vagyis a magyar ár 1,8 százalékkal, azaz 11 forinttal volt alacsonyabb – írja szokásos pénteki jelentésében a KSH.
A dízel üzemanyag heti átlagos ára Magyarországon 626 forint volt, a szomszédos országokban 630 forint volt a dízel átlagára, vagyis a magyar adat 0,6 százalékkal, azaz 4 forinttal volt ennél alacsonyabb.
A kormány hetek óta ostorozza az üzemanyag-kereskedőket, amiért az üzemanyagok ára Magyarországon magasabb, mint a szomszédos országok átlaga. Kezdetben Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter fenyegette a kutasokat újabb árstoppal, aztán maga a miniszterelnök, Orbán Viktor is beszállt.
A magyar adatok azonban nem azért mérséklődtek a szomszédos országok átlaga alá, mert a miniszterelnök közbelépett.
Nem a hazai árak mérséklődtek ugyanis, hanem a szomszédos átlag nőtt, méghozzá jelentősen.
A 95-ös benzin átlagára Magyarországon 1 forinttal emelkedett az előző heti adathoz képest. A szomszédos országokban 16 forinttal növekedett a benzin átlagára. A gázolaj átlagára Magyarországon nem változott az előző héthez képest. A szomszédos országokban megfigyelt ár pedig 14 forinttal növekedett.
Mindez egy cseppet sem meglepő. A Magyar Ásványolaj Szövetség (MÁSZ) elnöke, egyben a Mol csoportszintű fogyasztói szolgáltatásainak ügyvezető igazgatója, Ratatics Péter már korábban felhívta rá a figyelmet a Népszavának adott interjúban, hogy Romániában és Horvátországban július 1-jétől is jelentősen nőtt az üzemanyagok jövedéki adója, ez azonban az állami adatszolgáltatás csúszása miatt a KSH aktuális nyilvántartásában még nem jelent meg. Ratatics szerint
ha a környékbeli adóemelések a statisztikákban is érvényesülnek, nyilvánvalóvá válik, hogy a hazai üzemanyagárak átlaga valójában most sem magasabb a szomszédos államokénál.
Mindenesetre a Nemzetgazdasági Minisztérium közleményében azzal üdvözölte a kedvező statisztikai változást, hogy „érvényesül a kormány elvárása, azaz a magyar családok nem fizetnek többet a benzinért vagy a gázolajért, mint a környező országok lakosai”.
A minisztérium egyébként tartja magát ahhoz a jó szokásához, hogy Magyarország esetében nem a KSH által közölt árakat veszi figyelembe, míg a szomszédos országok esetében igen. A különbség nem mellékes, a KSH-adatok hétfői, sőt egyes országok esetében előző pénteki adatfelvételekből származnak.
Az NGM közleményében azt is jelezte: a kormány megfontolja az üzemanyag-kereskedők azon javaslatát, hogy heti helyett havi összevetések készüljenek az üzemanyagárakról, mellyel a szomszédos országok sajátosságaiból adódó eltérések kiküszöbölhetők.
„Ezért a kormány figyelemmel kíséri a Központi Statisztikai Hivatal által kidolgozásra kerülő módszertant” – írja az NGM. Az elvileg a kormánytól teljesen független KSH így már harmadik alkalommal módosítja a statisztikáját a kormány elvárásainak megfelelően.
- A „kísérleti” üzemanyag-statisztikát alapvetően csak a kormány igényére reagálva készítik.
- Első körben a régiós országokkal számoltak, beleértve Bulgáriát és Lengyelországot is.
- Mivel a kormány elfogadta, hogy a magyar árakat nem lehet a teljesen más helyzetben lévő, így jóval olcsóbb bolgár és lengyel árakhoz hasonlítani, a KSH a szomszédos országokra is számol átlagot.
- És most a jelek szerint valamiféle havi átlagokat is fog számítani.
