Borzasztóan rosszul teljesített a magyar gazdaság: az idei második negyedévben a nyers adat szerint 1,5, szezonálisan és naptárhatással kiegyensúlyozva 1,3 százalékkal volt csak nagyobb a GDP a tavaly ilyenkorinál, január-márciushoz képest pedig 0,2 százalékkal visszaesett a gazdaság – erősítette meg a Központi Statisztikai Hivatal a korábbi első becslését.

A kormány eredetileg 4 százalékos növekedést tervezett az évre, aztán amikor látták, hogy ez nem tartható, akkor 2,5 százalékosról kezdtek el beszélni, most pedig már ott tartanak, hogy a 2 százalék is szép lenne. A KSH friss számai szerint január-júniusban 1,3 százalékkal volt nagyobb a növekedés a tavalyi első félévhez képest, ráadásul az volt az az időszak, amikor az összehasonlítási alapul szolgáló 2023-as első féléves adat kimondottan rossz volt. A második negyedéves mutatóra csak azért nem lehet azt írni, hogy minden várakozást alulmúlt, mert volt néhány nagyon pesszimista elemző, akik nem zárták ki ilyen adatok érkezését sem, de ez még nekik is a borúlátóbb forgatókönyvükben szerepelt.

Most azt is részletezték a statisztikusok, hogyan jött ki a csalódást keltő adat.

A legcsúnyább szám mind közül egy 15,4 százalékos visszaesés: ennyivel zuhant be a bruttó állóeszköz-felhalmozás, azaz a cégek sokkal kevesebb beruházásra voltak hajlandóak. A beruházások közel évtizedes mélypontra estek, a mostaninál rosszabb utoljára 2016 végén volt az adat, akkor is azért, amilyen ütemben az EU-s projekteket el kellett számolni. A gépekre, berendezésekre „jelentős mértékben” kevesebbet adtak a cégek, az építési beruházások is visszaestek, főleg a feldolgozóiparban és a logisztikában volt nagy zuhanás, csak az ingatlanügyleteknél mértek növekedést – sorolta a KSH. A statisztikusok úgy számoltak, hogy egyedül ez a sora a GDP-számnak 1,4 százalékkal lassította a növekedést.

És pár hónap kihagyás után újra ott tartunk, hogy a GDP-adatokhoz időjárás-jelentést is kell írni, a mezőgazdaságban ugyanis 5,2 százalékos volt a visszaesés április-júniusban. Pedig az még egy viszonylag elfogadható része volt az évnek az időjárás szempontjából, április első felében okozott némi aggodalmat, hogy alig esett eső és hogy február óta 5-10 fokkal melegebb volt, mint amilyen kellett volna, hogy legyen, de aztán még vállalhatóra váltott az idő, igazán nagy baj júliustól jött csak, ami még nincs is benne a mostani számokban. A KSH magyarázata szerint mindenesetre már a júniusig tartó számokon is látszik az aszály hatása – a helyzet már ekkor kezdett hasonlítani a 2022-esre, amikor az extrém szárazság miatt csúnyán visszaesett az agrárium, ez pedig lefékezte a teljes magyar gazdaságot.

Szintén rossz hír, hogy az ipar teljesítménye 2,4 százalékkal visszaesett. Ezen belül a legnagyobb mértékben a villamos berendezés gyártása – ide számolják el az akkumulátorgyártást is – és a járműgyártás gyengült. Vagyis rosszul teljesít az az ágazat is, amelyre a kormány felteszi a gazdaságunk jövőjét, és az is, amely most a legfontosabb a teljes magyar gazdaságban. Az építőipar legalább mentette a menthetőt, ott 6,2 százalékos volt a növekedés egy év alatt.

A szolgáltató szektor hozzáadott értéke 2,4 százalékkal nőtt. Ezen belül a legnagyobb növekedést, 7,2 százalékosat, a szálláshely-szolgáltatásban és a vendéglátásban mérték, a művészeti és szabadidős szolgáltatásoknál pedig 6,9 százalékosat. Ebben benne van az áremelkedés is – az inflációnkat most leginkább a szolgáltatások árainak változása húzza felfelé –, de az is, hogy a turizmus valóban felpörgött idén.

A háztartások Magyarország területén megvalósuló fogyasztása – a kicsit bonyolult megnevezés azt takarja, hogy mennyi pénzt költöttek el az emberek az országon belül – 4,1 százalékkal nőtt. Vagyis amikor a kormány „óvatossági motívumról” beszél, akkor látszik, az emberek egy kicsit bátrabban merik költeni a pénzüket, mint tavaly ilyenkor, de még nem annyival, hogy az igazán meg tudná dobni a GDP-t. Nagy Mártonék már vagy egy éve abban reménykednek, hogy amint nőni kezdenek a reálbérek, egyre több pénzt fognak a magyarok költeni és ezzel felpörgetik a gazdaságot, de egyelőre az adatok csak a gyenge 2023-asnál jobbak. Az mindenesetre látszik, hogy tartós termékekből már jóval többet vásároltak (9,1 százalékos volt a növekedés), mint tavaly – a műszaki cikkek vagy épp bútorok vásárlását halasztották el leginkább a nagy infláció alatt, most ezt pótolják –, de például a szolgáltatásoknál csak 3,6 százalékos volt a növekedés.